Amerikai szakértők: 2022 lehetséges konfliktusai

Az New Yorkban székelő, száz éves Council on Foreign Relations (CFR) amerikai agytröszt kutatói nagyvolumenű kockázatelemzést végeztek az idei év lehetséges összetűzéseiről.

Bár nem kifejezetten kormányzathoz köthető szervezet, mégis komoly hatással van az Egyesült Államok külpolitikájára a CFR. Rendkívül befolyásos tagjai közt találhatunk volt CIA vezetőket, politikusokat, bankárokat, elismert kutatókat és természetesen a high-tech vezető vállalatainak magas pozíciót betöltő képviselőit is. Amellett, hogy rendszeresen publikálnak külpolitikai és nemzetbiztonsági tanulmányokat ők működteti a David Rockefeller Tanulmányi Programot is, melyen keresztül tanácsokkal látják el a Fehér Házat, a Kongreszust és az amerikai diplomáciai közösséget is. – ERbszt Adrienn geopolitikai elemző külügyi jegyzete

A Tanács általánosan jó hírnévnek örvend az Államokban, mindössze egy esettel sározta be kissé hírnevét a közvélemény előtt. 2019-ben 12 millió dolláros adományt fogadott el Len Blavatnik ukrán származású brit üzletembertől, akit sokan kötnek össze a Kreml politikai irányvonalával. Blavatnik Nagy-Britannia leggazdagabb embere, s a Bloomberg listája alapján a 35. leggazdagabb milliárdos a világon. Az ukrán üzletember egyébként meglehetősen aktívan támogatja az amerikai politikai pártokat, több ízben került már emiatt támadások kereszttüzébe. Elsősorban a Republikánus Párt mecénása, de adományozott már Barack Obamának, Hillary Clintonnak és Kamala Harrisnek is, talán a kiegyensúlyozottság jegyében. 2015-ben és 2016-ban összesen 7,35 millió dollárt adományozott republikánus jelölteknek.

Közvetve aktív támogatója volt Trump csapatának is, de a korábbi elnök belső ellenzékét is kisegítette olykor. 2017-ben Blavatnik neve is felmerült a Robert Mueller vezette vizsgálatokban, melyek arra irányultak, hogy kivizsgálják volt-e orosz befolyásolási tevékenység a 2016-os választások során, illetve kapott-e orosz támogatást a Trump adminisztráció? Az addig egyértelműen „Republikánus-barát” dollármilliárdos a 2020-as elnökválasztáson már hozzávetőlegesen 5-5 millió dollárral a Biden kampányt, illetve a jelenleg közlekedési miniszter címet betöltő, fiatal Pete Buttigieg előválasztási kampányát támogatta.

A CFR elemzői a tavaly novemberben végzett felmérésben értékelést adnak harminc, jelenleg is folyamatban lévő konfliktus idei évi alakulásáról. A külpolitikai szakértők az elemzésben megvizsgálták a további eszkaláció lehetőségét, illetve a regionális és globális hatásokat. Legfőbb célja a tanulmánynak, hogy minél objektívebb módszerekkel felmérjék a leginkább beavatkozásra szoruló – és az Egyesült Államok szempontjából is kiemelkedően fontos – konfliktusokat a világban, s erről tájékoztassák az állam vezetőit, akik ezáltal hatékonyabban tudják majd az amerikai erőket csoportosítani a kellő helyekre. 2021 novemberében a lehetséges harminc konfliktussal kapcsolatos megelőző felmérést hozzávetőlegesen 400 amerikai kormánytisztviselő, külpolitikai szakértő és akadémikus véleményezte, s így jött létre egy meglehetősen szélesspektrumú, végleges besorolás.

A kész értékelésben a több mint egy évtizedes gyakorlat alapján három relatív prioritási szintbe sorolják a valószínűsíthető összetűzéseket azok valószínűsége és az Egyesült Államokra gyakorolt hatása alapján. A legsúlyosabbak az I-es csoportba tartozó konfliktusok, ezek általánosságban közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államokat, vagy létfontosságú stratégiai érdekeit, ráadásul valószínűségük is a legmagasabb szinten mért. Mindezekre a hatékony válasz leginkább a katonai fellépés lehet. A nagynevű, amerikai think tank 2021-es évre szóló előrejelzését ugyanebben a témában tavaly ilyenkor értékeltem az alábbi linken, érdemes összevetni a tényleges történésekkel.

A 2022-es év külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból nem a leggyümölcsözőbb és legbékésebb időszakot fogja jelenteni az Egyesült Államok számára a dokumentum alkotói szerint. A világ szinte minden térségében megfigyelhetők súlyosabb, akár katonai szintre jutott konfliktusok, s a Kínával és Oroszországgal vívott nagyhatalmi csatározások intenzitása is láthatóan fokozódik a kelet-európai, a dél-ázsiai és a csendes-óceáni térségben. A feszültség növekedésén túl a versengő hatalmak ambíciói mostanra már aggasztó szinten kezdik sérteni az amerikai érdekeltségeket is a világban. A szerzők fontosnak találták kiemelni, hogy az elemzés csak az Egyesült Államokra fenyegetést jelentő, katonai erővel kontrollálható konfliktusokra terjed ki. Nem foglalkoznak így, az olyan szintén súlyos hatással bíró folyamatokkal, mint az éghajlatváltozás okozta katasztrófák, az egészségügyi és gazdasági válságok, illetve az egyre többeket aggasztó belpolitikai megosztottság és sűrűsödő zavargások.

Mindenképpen kiemelendő, hogy most először nem került az első kockázati csoportba egy lehetséges USA, vagy külföldi szövetségese elleni, nagyszabású terrorista merénylet elkövetése, helyette egyre nagyobb veszélyt látnak a szakértők a kritikus, amerikai infrastruktúra ellen elkövetett kibertámadásokban. A terrorizmus helyét kezdi átvenni a kiberháború, előbbit már valamelyest megtanulták kezelni, utóbbit csak most kezdik megismerni. A tavalyi évre jósolt legvalószínűbb és legsúlyosabb konfliktus Észak-Koreával kapcsolatos volt, e mellé idén számos új, lehetséges összetűzés csatlakozott az első csoportba. Phenjan nagy hatótávolságú ballisztikus rakétakísérletei és nukleáris fegyverfejlesztései további eszkalációval fognak járna regionálisan és globálisan is egyaránt. Nem meglepő a 2021-es amerikai kivonulást követően, hogy az amerikai elemzők 2022-ben a legvalószínűbbnek egy humanitárius válság bekövetkeztét látják Afganisztánban a tálib hatalomátvétellel kapcsolatban. Súlyos élelmiszerhiány, politikai instabilitás vár szerintük Afganisztánra, ami menekültek tömegét jelentheti a környező országok számára.

Ha az amerikai kormány döntéshozói figyelembe veszik a CFR munkáját komolyabb figyelmet kell fordítsanak saját házuk tájékára. Az egyik legsúlyosabb értékelést kapták ugyanis az USA déli határaihoz közeli országok eseménysorozatai. A Mexikóban, Venezuelában és Haitiben végbemenő markáns gazdasági és biztonsági válság komoly káoszba sodorhatja Közép-Amerikát, ami tovább növelné a migrációs nyomást az így is kitett déli határokon. Ráadásul érezhetően fokozódnak a különböző bűnszervezetek és drogkereskedők közti harcok ezen országokban, akiknek tevékenysége nem marad távol az Egyesült Államoktól sem. Haitiben 2022-ben várhatóan tovább romlik a politikai helyzet és a közbiztonság is, ami masszív humanitárius válsághoz és az Egyesült Államokat megcélzó menekültek tömkelegéhez vezethet. Mindhárom említett ország esetén a növekvő politikai korrupció és bűnözés hatásaitól is tartanak az amerikai szakértők. Mindemellett külön meg kell jegyeznünk Kína és Oroszország egyre növekvő aktivitását is a térségben, Peking leginkább gazdasági, Moszkva katonai eszközökkel igyekszik növelni befolyását, s Washingtonnak ezáltal is odapirítani.

Tavaly az ukrajnai befagyott háborút, s annak tovább eszkalálódását közepesen valószínűnek és súlyosnak ítélték meg a szakértők, idén azonban, főleg az év végére felfokozódott események alapján már a legmagasabb kockázati besorolást kapta keleti szomszédunk. A Fehér Ház láthatóan jelentős figyelmet fordít a kelet-európai eseményekre, s az oroszokkal zajló tárgyalásokra. Látható, hogy a NATO elmúlt évtizedes bővítési folyamatai Ukrajna esetében elérték az oroszok ingerküszöbét. Moszkva a világpolitikai események számára kedvezőbb folyamataitól és a kínaiakkal kötött érdekszövetségétől felbátorodva kemény ellenszegülésbe kezdett a Nyugattal szemben. Átléphetetlen vörös vonalakról beszélnek, súlyos pusztító fegyvereket alkotnak, s katonai szövetség lehetőségét tartják folyamatosan a levegőben Kínával.

Az oroszokkal az elemzés alapján a fő összeütközés Ukrajnában várható, míg Kínával a szintén I-es besorolású Tajvanon. Alapvetően egyik sem váratlan, s mindkét eset megtestesíti az oroszok és kínaiak 2021-ben megindult intenzív szembe szegülését az amerikai hegemóniával. Se Moszkva nem fogadja el – a szovjet bomlást követő – Nyugat diktálta erőviszonyokat a volt szovjet tagországok és Kelet-Európa kapcsán, se Peking Tajvan és Hongkong „nyugati status quoját” többé. Önmagában is aggasztó problémát szül a két nagyhatalmi ambícióval felfegyverkezett, keleti ellenlábas, na de együtt komoly veszéllyé tudnak válni már rövid időn belül is Washington számára. II-es besorolásba került egy, a Dél-kínai-tengeren lehetséges, amerikai-kínai fegyveres összecsapás, a nukleáris fegyverek tényét tekintve viszont nem meglepő a „csak” közepes valószínűség feltételezése. Közvetlen, hagyományos háború nem valószínű a két nagyhatalom között, hiszen az végzetes következményekkel járhatna globális szinten is. Ennek ellenére a feszültség mértéke rendkívül súlyos szintre emelkedett a régióban, azonban egy tényleges amerikai-kínai háborúra jelen állás szerint vajmi kevés esély van.

A nagyhatalmak 2022-ben is várhatóan maradnak elsősorban a kihelyezett, közvetett háborúskodásnál, s erre úgy tűnik továbbra is a legjobb helyszín a Közel-Kelet lesz, illetve az egyre inkább előtérbe kerülő afrikai földrész. Az elemzés az afrikai államokkal kapcsolatos lehetséges konfliktusokat egytől-egyig Amerikára enyhén ható eseményeknek minősítette. Ezek a terepek (cinikusan értve) ideálisak az összecsapásokra nagyhatalmi szempontból; határaiktól, lakosságuktól távol eső vidékeken csapnak össze, elkerülve a közvetlen veszteségeket.

Kína és India között 2022-ben ismét háborús összecsapásokba torkollhatnak a határviták, ugyanerre számíthatunk Kasmír térségében Pakisztán és India közt. Vallási fanatizmus és etnikai összecsapások is várhatóak a régióban terrortámadásokkal megtűzdelve. Ahogy az ázsiai területi viták is közepes valószínűséggel robbanhatnak ki a tanulmány szerint, úgy a törökországi, illetve a határmentén élő kurdok és az ankarai kormány között is ugyanekkora mértékben látnak konfliktus kirobbanására esélyt az amerikai elemzők. Mindkét folyamat komoly regionális hatással járna, továbbá távolabbra is tud gyűrűzni, például tömeges migráció formájában.

A lehetséges konfliktusok nagyjából lefedik a tavaly meghatározottakat – besorolásukban láthatunk inkább változásokat – azonban hét, figyelemreméltó, új esemény is szóba került a 2022-es anyagban. Növekvő politikai nyugtalanság és szeparatizmus aggasztja például erősen az amerikai szakértőket a Balkánon, azon belül is Bosznia-Hercegovinában. Mindez szükségessé teheti szerintük a nemzetközi békefenntartó erők fokozott bevonását. Az eszkalálódás folyamatai már 2021-ben is élesen körvonalazódtak a mesterségesen összerakott ország megosztott lakossága között, illetve a környező államokban is. Bosznia Hercegovina mini Balkánként képes megtestesíteni a puskaporos régió minden konfliktusforrását: iszlám terjedése, demográfiai aranytalanságok, külső érdekek megosztó ereje, történelmi sérelmek, stb.

Afrika esetén is új helyzet áll elő: növekvő etnikai feszültség és politikai instabilitás várható Kamerunban, katonai összecsapásokkal kalkulálnak Etiópiában és Szudánban, a kormány és a felkelő erők közötti harcok fokozódására számítanak Mozambikban, valamint Algéria és Marokkó között tovább eszkalálódik a viszony a nyugat-szaharai térség miatt. Fegyveres összecsapások, politikai destabilizáció, terrorista szervezetek kialakulásai várhatóak Nigerben, Maliban, Nigériában, Burkina Fasoban és Szomáliában is. Mindezek egyre komolyabb humanitárius válságot és menekültáradatot eredményezhetnek.

Új elem egy lehetséges katonai konfrontáció Irán és Izrael között Teherán nukleáris programjának kibontakozása miatt. A két állam között súlyos „oda-vissza, adok-kapok történésektől” hemzsegett az elmúlt két év. Ezzel szemben Irán és az USA, vagy annak más szövetségesei közti konfliktusok valószínűsége a háttérbe szorult tavalyhoz képest. Izrael kapcsán újra várhatóak összecsapások az izraeliek és a palesztinok között Jeruzsálemben és Ciszjordániában, illetve Gáza státusza is újra napirendre kerülhet leginkább erőszakos módon. Növekvő politikai instabilitásra és társadalmi feszültségre számítanak az amerikai elemzők Libanon kapcsán is, mindez pedig az állami intézmények összeomlásához és vallási alapú összecsapásokhoz is vezethetnek.

Végezetül nézzük, mely hat, 2021-ben súlyosnak értékelt esemény nem szerepel az idei elemzésben? Nem került rá a harmincas listára az oroszok fokozott beavatkozási tevékenysége Fehéroroszországban; a szíriai kormány erőszakos hatalom visszaszerző szándéka; a Földközi-tenger erőforrásokban gazdag keleti része miatti török-görög szembenállás eszkalálódási lehetősége; továbbá a romló gazdasági és biztonsági feltételek miatt válságba kerülő Északi-háromszög – Guatemala, El Salvador és Honduras. Külön kiemelendő, hogy nincs a listán az oroszok esetleges beavatkozási, vagy megfélemlítési szándéka a NATO valamely tagja ellen, ez azonban kissé ellentmond az ukrajnai konfliktus I-es besorolásának. Bár Kijev jelenleg mérhetetlenül távol áll a NATO csatlakozás lehetőségétől, mégis az Észak-atlanti Szerződés keleti térnyerési tevékenységének ékes példája. Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajna megakadt Washington torkán, de hogy végzetes-e ez, azt még meglátjuk.

A több száz szakértő nagy része veszélyt lát még a fehéroroszországi menekültválságban, akár egy lengyel-fehérorosz fegyveres konfliktust sem tartanak kizártnak. Továbbá aggodalmukat fejezték ki egy lehetséges fegyveres összecsapás miatt a Kelet-kínai-tengeren Kína és Japán/USA között a Szenkaku-szigetek kapcsán, illetve tartanak egy brazil katonai puccstól is.

Számos konfliktus gördül tovább évről-évre egészen addig, míg hógolyóból lavinává dagadnak. Több síkon futó háborúkat láthatunk a világ minden szegletében, melyek egyszerre hordozzák magukban a nagyhatalmak szembenállását és a regionális törekvéseket. Egyértelmű, hogy ez az év is a kibontakozó amerikai – kínai-orosz nagyhatalmi harcokról fog szólni globális és regionális vetületében egyaránt.

Amennyiben tetszenek a külügyi és geopolitikai elemzések hírcikkek sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet és támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon


Erbszt Adrienn

Geopolitikai, külpolitikai kutatások és elemzések magyar szemmel, közérthetően a PannonHírnök VilágTükör rovatában.

Hasonló cikkek