Arad bevésődött a nemzeti öntudatba: 170 éve végezték ki az aradi vértanúkat

1849. október 6. a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848–49-es szabadságharc magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. A város 170 éve őrzi a vértanúk emlékét..

Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

A szabadságharc leverése után a megtorlás jellege 1849 nyarától Haynau osztrák császári tábornok kinevezésével megváltozott. Az Aradon fogvatartottak közül kegyelemből három tábornoknak és egy ezredesnek engedélyezte a tiszteknek járó golyó általi halált. A többiek bitón lelték halálukat.

A kivégzések helye hosszú ideig szigorúan ellenőrzött katonai terület maradt.
A kiegyezés évében, 1867-ben országos dalos találkozót tartottak Aradon. Több száz ember gyűlt össze, amikor is valakinek támadt egy merész ötlete: koszorúzzák meg a kivégzés helyét. Egy aradi asztalosmester és felesége egy tizenhárom ágú eperfa minden ágára ráírta a tizenhárom vértanú nevét. Az eperfa elhelyezése után elénekelték a Szózatot, majd mindenki elvitt az eperfából egy kis emléket. Az aradiak körében is gyorsan híre ment a frissen felállított emlékhelynek, és estére az eperfából már semmi nem maradt.

Új emlékművet állítottak

Három évvel a kiegyezés után egy volt negyvennyolcas honvéd százados téglalap alakú emlékkövet helyezett el, amelyen csak a kivégzés dátuma szerepelt. Ez állt itt 1880-ig, amikor az aradiak egy budapesti kőfaragó műhelyből megrendelték a mai obeliszk alakú emlékművet. Felállítása után a Vesztőhelyen emlékeztek meg a vértanúkról.

A román–magyar viszony is addig enyhült, míg a kivégzések 125. évfordulóján a vértanúk a mai Románia területén fellelhető maradványait ünnepélyes keretek között, kis dobozokban a Vesztőhely emlékművének hátsó oldalába süllyesztették. A Bach-korszak tiltása alatt a minorita atyáknak engedélyezték Aradon, hogy megemlékezzenek a vértanúkról. Templomukban minden évben misét tartottak a tiszteletükre.

Forrás: M1


Hasonló cikkek