Ásatások zajlanak majd májustól őszig 7 településen a Barsi Múzeum és a Sine Metu Polgári Társulás együttműködésében. Középkori kolostor- és templommaradványokat, valamint kutakat, esetleg sírokat tárnak fel a Lévai és az Érsekújvári járásokban.
A régészeti projektről tartott sajtótájékoztatón elhangzott, megkapták a Műemlékvédelmi Hivatal engedélyét, május elején már elkezdődhet a munka. Orosz Örs, a Sine Metu vezetője kifejtette, szűk egy hetet kutatnak, mindehol néhány szelvény erejéig tárják fel a zömmel Árpád-kori emlékeket, nyílt napokon mutatják be az érdeklődőknek a munka eredményét. A lelőhely komplexitása miatt augusztusban 4–6 hétig tarthat a kutatás Ipolyvisken. A munkát kisebb részben saját, nagyobb hányadban magyarországi forrásokból fedezik.
Zachar Pál, a Sine Metu Ipolyság környéki koordinátora elmondta, az ipolysági premontrei kolostor tavaly befejeződött ásatásakor olyan kapcsolatokat alakítottak ki a régészeti szakmával, amelyeket most tovább tudtak fejleszteni. 12 települést határoztak meg Juhász Gábornak, az Alsó-Garam és az Ipoly mente lelkes helytörténész aktivistájának segítségével. Ezt követően Stibrányi Máté régész és geofizikus közreműködésével egyebek mellett magas minőségű georadaros mérések segítségével döntötték el, mely helyszíneken érdemes régészeti kutatómunkát kezdeni.
A kutatandó helyszínek Ipolyvisk, Százd, Lüle, Farnad, Érsekkéty, Nagyölved és Kőhídgyarmat. Csupán egy érintett terület van az önkormányzat tulajdonában, kettő az egyházé, a többi magántulajdont képez. Minden tulajdonossal sikerült megegyezni. További 5 faluban (Lekér, Málas, Gamarsalló, Tornagörgő és Barsbaracska) is folytattak felméréseket, ám különféle okok miatt ezeken a helyeken – egyelőre – lemondtak az ásatásról.
Orosz Örs elmondta, legendáknak is utánajártak, például a tornagörgői Palota-dűlőn IV. Béla palotájának kellett volna lennie, de az a közeli kőbánya miatt valószínűleg megsemmisült. Más esetekben a Műemlékvédelmi Hivatal eddigi, rosszabb minőségű méréseit pontosították, s vannak eredeti felfedezéseik is. Megtaláltak például egy középkori települést is, amelyet a 15. században említettek utoljára mint Szent Kozma és Damján faluját.
A munkálatokat követően elsősorban az önkormányzatok mérlegelhetik, mihez kezdenek az eredményekkel. A sajtótájékoztatón visszatérő téma volt a helyi identitásba és az idegenforgalmi kínálatba való beágyazás. Orosz Örs szerint a projekt hatással lehet a belső perifériának minősülő Ipoly és Garam mentének népszerűsítésére, amelyet akár együtt lehetne fejleszteni az Alsó-Ipoly mente magyarországi oldalával is. Szerinte az embereket érdekli a lakhelyükhöz kapcsolódó műemlék és a szimbólummentések, mivel ezek részét képezhetik a helyi identitásuknak, s „megütik az ingerküszöbüket”.
Forrás: ujszo.com
Fotó: Sine Metu
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
