Átadták a felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagógát

Debrecen, 2014. szeptember 21. A felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagóga avatási ünnepsége 2014. szeptember 21-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Debrecen, 2014. szeptember 21.
A felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagóga avatási ünnepsége 2014. szeptember 21-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Átadták vasárnap a felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagógát, amely európai uniós támogatással, A vallási turizmus erősítése a nagyváradi és a debreceni zsidó hitközségek közreműködésével című határon átnyúló projekt keretében készült el.

Status Quo Ante Zsidó Templom, a Kápolnási utcai zsinagóga 1910-ben épült eklektikus stílusban. A 600 fő befogadására alkalmas, külsejében modern, szerkezeti felépítésében bizánci hatásokat tükröző templomot budapesti műépítészek, a László-testvérek tervezték. Modernizált mór formájú, szerkezete bizánci, amit hangsúlyoz a szélesebb környezetből kiemelkedő nagy kupola is. Az épület kivitelezési munkálatait Erdődi Lajos építőmester irányításával helyi szakemberek végezték. 1944-ig a debreceni Zsidó Gimnázium használatában volt. Napjainkban az őszi nagy ünnepeken, valamint esküvők, különböző rendezvények alkalmával használják.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az avatáson azt emelte ki, hogy a beruházással “a város gyarapodott, mi lettünk többek”.

kosa10

Hozzátette: folyamatban van a Pásti utcai zsinagóga felújítása, a Petőfi téren pedig építészeti emléket állítanak a második világháborús szőnyegbombázáskor lerombolt egykori zsinagógának is.

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy Debrecenben van Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége. “Mi együtt vagyunk debreceniek, ami nélkülözhetetlen a saját identitásunkhoz” – fogalmazott. Kósa Lajos arra kérte a város zsidó közösségét, hogy folytassák az eddig jól bevált együttműködést, mert csak így lehet előre jutni.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke mérföldkőnek nevezte a hitközség életében a zsinagóga felújítását. Felidézte, hogy 2010-ben ünnepelték a Kápolnási utcai zsinagóga 100 éves évfordulóját, “beázó tetővel, málló vakolattal, megrongálódott homlokzattal”.

Akkor határozták el, hogy megvédik örökségüket és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együttműködve 1,4 millió eurós európai uniós támogatásból mára elkészült a debreceni, néhány hét múlva pedig befejeződik a nagyváradi zsinagóga felújítása – mondta Horovitz Tamás.

b_kesz__avatjak_a_debreceni_zsinagogat

Hozzátette: zsinagógájukban otthonra talál a Debreceni Egyetemen tanuló négyszáz izraeli diák is.

Felix T. Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke “két ország, két megye, két polgármester, két hitközség” példaadó együttműködéseként értékelte, hogy uniós támogatással megújulhatott a debreceni és a nagyváradi zsinagóga.

Independentei/kossuth utcai neológ zsinagóga Nagyvárad

                                            Independentei/Kossuth utcai neológ zsinagóga
                                                                      Nagyvárad

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek tanúja volt a 104 éves Kápolnási utcai zsinagóga. Példamutatónak nevezte Debrecen és az ország második legnagyobb zsidó hitközsége együttműködését, majd a közelgő zsidó újévre utalva reményét fejezte ki, hogy együttműködésben, kart karba öltve, békében tudnak élni, és “győzni fognak azokon, akik újra az életükre törnek”.

Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte: a két éve indított projekt során rugalmas volt a határ két oldalán lévő önkormányzatok és hitközségek együttműködése. Utalt arra, hogy hasonló módon több hajdú-bihari település zsinagógáját is meg lehetne újítani.

Forrás: MTI 

 

 

 
 

Hasonló cikkek