Az egyik legújabb kutatás szerint agyunk különböző módon reagál az absztrakt és a reprezentatív figurális festészetre, egyik vagy másik szemlélése gondolkodásunkat is befolyásolja. Elménk eltérő módon dolgozza fel az eseményeket annak függvényében, hogy milyen pszichológiai távolságban érzékeljük őket. A rövidebb távon bekövetkező eseményeket és ötleteket sokkal konkrétabb elemekkel tudjuk magunk előtt elképzeli, míg a távolabbra eső eseményhez inkább absztraktabb, érzések szintjén megjelenő víziót kapcsolunk.
Daphna Shohamy, a Columbia Egyetem pszichológia professzora és tanulmány társszerzője szerint, ez a legkönnyebben egy piknik elképzelésével szemléltethető, amelyet holnap is és egy év múlva is megtartanánk. A holnap megtartandó piknik eseményével kapcsolatban sokkal pontosabb elképzeléseink vannak pl. mit együnk, melyik parkba menjünk, míg az egy év múlvára tervezett piknikhez főként elvontabb módon gondolunk, vagy is hogy milyen jó lesz a barátokkal együtt lenni.
Ezen analógia mentén a figurális festmény nézése közben agyunk leragad a különböző részletek elemzésében, mivel a látott információt értelmezni szeretnénk – vagy is ki, mi hogyan szerepel a festményen. Az absztrakt festmények esetében viszont inkább a hangulat érzékelésének adjuk át magunkat.
A tanulmányhoz a kutatók felkértek 840 résztvevőt, hogy tanulmányozzanak 21 festményt, többek között Chuck Close, Clyfford Still, Mark Rothko, és Piet Mondrian képeket, vagy is amelyek széles skálát alkotnak a reprezentatív festészettől kezdve egészen a tiszta absztrakcióig. Majd a résztvevőket egy játékra invitálták, amelyben a kurátori szerepet felvéve, különböző tematikák szerint kellet egy-egy kiállítási anyagot összeválogatniuk: sarok környékén – egy távoli államban, holnap – egy éven belül.
A résztvevők az absztrakt festményeket válogatták a mind időben és helyben távolabbra eső tematikájú kiállításba, míg a figurális képeket az időben és térben közelebb megrendezhető kiállításba helyezték. Az absztrakt festészet nézése tehát nagyobb pszichológiai távolságot idéz elő. A kutatás bebizonyította, hogy a műélvezet kimutatható és mérhető hatással van általános kognitív állapotunkra.
Kép: Clyfford Still: 1957-D No.1
