Az ékszer viselése már az őskorban is az identitás kifejezésére szolgált

Meglepő felfedezést tettek közzé a Science Advances folyóiratban a délnyugat-marokkói Bizmoune-barlangban dolgozó régészek, miszerint felfedezték a világ feltételezhetően legrégebbi ékszer darabját. A csapat 33 kagylógyöngyöt talált, amelyeket 142 000 – 150 000 évesnek gondolnak.

A gyöngyöket 2014 és 2018 között találták, és az azóta eltelt időben a csapat azon dolgozott, hogy tudományos elemzéssel megerősítse a leletek pontos korát. A tanulmány, amelyet El Mehdi Sehasseh, a rabati Nemzeti Régészeti Tudományok és Örökség Intézetének végzős hallgatója vezetett, urán kormeghatározást végzett, és megvizsgálta, hogy az üledékrétegekben a kagylógyöngyök hol rakódtak le, ami a kutatóknak támpontokat adott ahhoz, hogy kiderítsék az ékszer készítésének pontos idejét.

Első pillantásra azonban nem volt egyértelmű, hogy a talált kagylók valóban egy ékszer darabjai lennének. Ami ezt bizonyította, hogy a kagylókon lévő lyukak emberi beavatkozással készültek. Korábban már számos hasonló jellegű gyöngyöt találtak a térségben, de egyiket sem vélték 130 000 évesnél idősebbnek. A lyukak körül ismétlődő, szinte mikroszkopikus méretű “csíkok” vagy fúrásnyomok találhatók, amelyek arra utalnak, hogy azokat egy ember készítette szerszámmal, és kopásukat az okozta, hogy zsinórra fűzve hordták őket. A gyöngyök némelyikén okkersárga nyomokat is találtak, egy olyan pigmentet, amelyet az ősemberek gyakran használtak testük dekorálásához.

Ezt a gyöngystílust az észak-afrikai középső kőkorszaki Aterian kultúrához kötik. Az ateriaiak a vadászathoz már kőhegyeket készítettek, amelyeket lándzsáikhoz rögzítettek és régóta úgy tartják, hogy ők hozták létre a szimbolikus anyagi kultúra első példáit, vagyis az ékszereket.

Az ásatásban részt vevő kutatók meglehetősen biztosak abban, hogy a kagylógyöngyöket a kommunikáció egyik formájaként használták, nem csupán dekorációként.  “Valószínűleg részei voltak annak, ahogyan az emberek az öltözékükkel kifejezték identitásukat” – mondta Steven L. Kuhn professzor az Eureka Alert! folyóiratnak. “Ez azt mutatja, hogy az embereket már több százezer évvel ezelőtt is érdekelte, hogy hogyan kommunikáljanak a közvetlen barátaiknál és családtagjaiknál nagyobb embercsoportokkal.

Kövessen minket: Facebook


Hasonló cikkek