Az első magyar helyszínek világörökséggé nyilvánításának harmincadik évfordulóját ünnepelték csütörtökön Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO székházában, néhány nappal azelőtt, hogy a 39. Általános Konferencián, azaz a közgyűlésen döntés születik Magyarország jelöltségéről a Világörökségi Bizottságba.
Magyarországnak az UNESCO melletti Állandó Képviseletének meghívására az ünnepségen a tagországok képviselői mellett megjelentek az ENSZ szakosított szervezetének fontosabb vezetői, többek között Stanley Mutumba Simataa volt namíbiai kommunikációs miniszterhelyettes, a közgyűlés elnöke és Mechtild Rössler az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: Magyarország továbbra is törekszik “Budapest építészeti örökségének sajátos, a történelmi korok egymásra rakódó rétegei által kialakított jegyeinek megőrzésére”. Jelezte, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a Világörökségi Központ munkájának. Ennek jeleként volt hazánk 1997 és 2002 között tagja a Világörökségi Bizottságnak, és adott helyszínt Budapest 2002-ben a 26. ülésszaknak. “Őszintén remélem, hogy a jövőben újra fogadhatjuk a bizottságot” – tette hozzá.
“Ezen esemény keretében szerettünk volna köszönetet mondani az UNESCO-nak az eddigi együttműködésért és kiemelni a Világörökségi Egyezmény jelentőségét, amelynek Magyarország olyan nagy jelentőséget tulajdonít, hogy külön törvényben szabályozza a világörökség védelmét”
– hangsúlyozta a rendezvény után az MTI-nek Latorcai Csaba.
Emlékeztetett arra, hogy a világörökségi területek fokozottabb védelmét célozza az a parlament elé beterjesztett jogszabálytervezet, amely a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében – a lakóépületek és a termőföldek kivételével – az állam részére elővásárlási jogot alapítana. A javaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és a világörökségről szóló törvényt módosítaná azzal a céllal, hogy a világörökségi helyszín oltalom alá tartozó egyes ingatlanokat további jogi védelem alá vonja.
“Magyarország nagyon büszke arra az örökségre, amit elődeinktől örökültünk, legyen az természeti vagy kulturális örökség”
– mondta a helyettes államtitkár, aki a harminc évvel ezelőtti döntés helyszínén tartott megemlékezést “jó alkalomnak” nevezte arra, hogy előkészítsék az UNESCO világörökségi bizottsági tagság újbóli megpályázását. A helyettes államtitkár szerint az elmúlt évek eredményei tükrében Magyarország jó eséllyel pályázhat a tagságra, amelyről november 14-én dönt a szervezet hétfőn kezdődő 39. Általános Konferenciája. Hazánkon kívül Ukrajna és Bosznia-Hercegovina nyújtott be pályázatot.
Magyarországi helyszín először 1987-ben került a UNESCO 1972-ben alapított világörökségi listájára: Budapesten a Duna-part látképe és a Budai várnegyed, valamint Hollókő ófalu és környezete lett a világörökség része. Jelenleg nyolc magyar helyszín szerepel a listán. Jövőre három másik országgal közösen pályázik Magyarország a római határerőd-rendszer, a limes világörökségi helyszínné nyilvánítására.
