December 18-ától látható a mozikban a Csillagok háborúja VII. epizódja: Az ébredő Erő. A hivatalos adatok szerint már az első héten bevételi rekordot döntött, és nézettség tekintetében jelenleg is a dobogó legtetején áll.
A sajtóvetítés óta rengetegen készítettek róla szakmai kritikát, és mindannyian hangsúlyozták: azért nem tudják mélyrehatóan kielemezni a filmet, mert nem szeretnének spoilerezni. Szerintem pedig nyugodtam írhattak volna részletesen az új produkcióról, nekem ugyanis az a véleményem: aki látta a IV. részt, az látta a VII.-et is. Az ébredő Erő legnagyobb hibája, hogy a közönségnek folyamatosan déjà vu érzése van. George Lucas eladta a jogokat a Disney-nek, az a stúdió pedig biztonsági játékosként nyúlt a forgatókönyvhöz. J.J. Abrams rendező és Kathleen Kennedy producer pontosan tudta: mi a titka a Lucas-filmek sikerének, a rajongók mit szeretnének látni, és ezt úgy adták meg nekik, hogy szinte lemásolták az Egy új remény epizód jeleneteit. Az akkori szereplők: Han Solo (Harrison Ford), Leia Organa (Carrie Fisher), Luke Skywalker (Mark Hamill) ismét feltűnnek a vásznon, de mellettük fiatalabb hősök is belekerülnek a cselekménybe.
A történet sok évvel A jedi visszatér című epizód után folytatódik, és lényegében a most készült rész egyetlen funkciója: felkelteni a nézők érdeklődését az új szereplők iránt, valamint a beiktatott előzménytrilógia (Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja) után felvenni a szálat és továbblendíteni az eseményeket a Luke-Leia-Han sztoriban. Az ébredő Erőben nincsenek valóban drámai pillanatok (amikor haláleset történik, nagyon ügyel rá a Disney, hogy ne keseredjünk el miatta túlságosan). Az új szereplők karaktere sincs igazán kidolgozva, alig tudunk valamit a múltjukról; az új gonosz: Kylo Ren bizonyos cselekedeteivel kapcsolatban sem sejtjük az indítékokat.
Bár 3D-ben láttam a filmet, mégis annyira untam az első 40 percet, hogy többször ránéztem az órámra. Igazából Han Solo megérkezésével kapott lendületet az eseménysor. Harrison Ford a tőle megszokott lazasággal hozta a csempész figuráját, és színészi profizmusának köszönhetően szinte elvitte a hátán ezt a részt. Az idő vasfoga minden régi szereplőn fogott: Han őszhajú vagány, Luke-ra (Mark Hamill) csak a szeme alapján lehet ráismerni, de Leia (Carrie Fisher) kapcsán egyenesen hihetetlen, hogy ugyanaz a hősnő, akit A jedi visszatér idején bikinire vetkőztettek Jabba palotájában.
A régi és az új szereplők egyszerre szerepeltetése némi zsúfoltságot eredményez, így nincs lehetőség aprólékosan kibontani egy-egy karaktert, jelenetet. Jó lett volna a látványos űrcsaták mellett nagyobb figyelmet fordítani a jellemek fejlődésére. Kétségtelen pozitívum viszont, hogy az összes Star Wars részből a mostani a leghumorosabb. Az újoncok közül a Rey-t alakító Daisy Ridley kiváló választás volt, Finn szerepében John Boyega szintén (bár engem először Lando Calrissianra emlékeztetett, és nem csodálkoznék, ha később bevallaná: az ő fia). A korábban jól bevált Luke-Leia-Han hármas mintájára születő, új trió kiegészül egy köztársasági vadászpilótával, Poe Dameronnal, akit Oscar Isaac formál meg (ám személyéről csupán annyit tudunk meg, hogy remek pilóta). A Birodalom -most Első Rend- oldalán tűnik fel Kylo Ren, azonban Adam Driver játékából egyenlőre nem derül ki, hogy képes lesz-e valaha is Darth Vader szintjére emelni a figurát. Fontos szerepet kap a történetben egy eddig ismeretlen kis droid, BB-8 gyorsan elrabolja a nézők szívét, hiszen emberi érzelmei, tulajdonságai vannak: örül, fél, szomorkodik, tétovázik. Jó volt újra látni a két régi robotot, C-3PO-t és R2-D2-t, meg a vukit, Chewbaccát, aki semmit sem öregedett A jedi visszatér óta eltelt 32 évben.
Visszagondolva a Lucas-féle első hat epizódra, sokkal fantáziátlanabb alkotás lett az új Star Wars. Az ébredő Erőben számos jelenet visszaköszön a korábbi részekből; a készítők főként a rajongók érzéseire, a viszontlátás örömére és a nosztalgiára építettek. (Ebben óriási segítség számukra John Williams zenéje, ami még mindig nagyon erős hatást kelt.) A Disney által előzetesen közzétett trailerek alapján bevallom, többet vártam ettől a filmtől. Ugyanakkor látva a teltházas mozit, a vetítésre izgalommal érkező nézőket, örömmel állapítottam meg: közösségi eseménnyé vált ennek a filmnek a megtekintése. Remélhetőleg a széria következő epizódja akcióban, izgalmakban, drámai jelenetekben gazdagabb lesz, de ha összegezni akarom a benyomásaimat Az ébredő Erő kapcsán, nyugodtan mondhatom: érdemes megnézni ezt a részt. Egyszer mindenképp.
