A miskolci Herman Ottó Múzeum 2019-ben ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Létrejötte a 19. századi magyar vidéki múzeumalapítások második hullámában, 1899-ben történt, a Borsod-Miskolczi Múzeumi Egyesület szervezésében. Évtizedeken át a város egyetlen közgyűjteményeként, a tárgyi gyűjtemények mellett könyvtári, közművelődési szerepekben is szolgálta a régió kulturális életét.
Később állami fenntartásban vette fel Herman Ottó nevét, jelezve ezzel a múzeum szerepét a magyar őskőkor-kutatás elindításában. A megyei múzeumi hálózatok megszervezését követően hazánk legjelentősebb vidéki közgyűjteményeinek sorába került, a legutóbbi időkben pedig újabb egységekkel (Pannon-tenger Múzeum, Miskolci Galéria) bővülve tölti be immár évszázados múltra visszatekintő értékmentő, értékteremtő küldetését.
A 120 év története elemeiben magában hordozza a magyar múzeumügy teljes történetét. A lokális közösség maga szervezte „kis múzeumából”, az „egyszemélyes” gyűjtemények világából indulva a mai, tagintézményekre és szakágakra tagolt komplex tudományos-kulturális intézmény világáig vezető úton a múzeumok missziójának számos aspektusát megélték elődeink. A jelen sokszínű, egyre összetettebb kihívásokkal szembenéző múzeumában központi fogalomnak az értéket tekintjük. Az érték összeköt bennünket egymással: kis és nagy múzeumokat, vidéki és országos múzeumokat, múzeumon belüli tudományágakat, eltérő tematikájú gyűjteményeket és művészeti területeket. Az érték fogalma mentén kapcsolódunk az előttünk járó nemzedékekhez, az érték összeköt bennünket mindazokkal, akiknek a „vállán állva” próbáljuk kutatni, megérteni, megélni és közzétenni kincseinket. És az érték összeköt bennünket a közönségünkkel, azokkal a közösségekkel és egyénekkel, akik a múzeum segítségével szeretnék élhetőbbé tenni a világot.
A konferencia tartalma
A 120. évforduló kapcsán két napos konferenciát szervezünk, amelyre meghívást kapnak a vidéki és országos múzeumok, a társintézmények munkatársai és a múzeumi tudományágak kutatói, egyetemi oktatói egyaránt. A rendezvény a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével együttműködésben, az MVMSZ közgyűlésének is helyet ad.
Első nap, november 27-én zajlik a konferencia részeként a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének közgyűlése. Az MVMSZ a négy országos múzeumi szakmai szervezet (MVMSZ, Pulszky Társaság, Országos Közgyűjtemények Szövetsége és ICOM-MNB) közül kiemelten a vidéki Magyarország múzeumait, megyei, területi és települési hatókörű intézményeit tömöríti. Tavaly óta lehetséges a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező múzeumok csatlakozása is. A Szövetségnek jelenleg 52 rendes és 35 pártoló tagja (tagmúzeuma) van. A közgyűlésen négy új tag csatlakozásáról szavaznak a tagok: Csallóközi Múzeum (Dunaszerdahely), Kanizsai Dorottya Múzeum (Mohács), Kiss Pál Múzeum (Tiszafüred), Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (vidéki tagintézményhálózat, Budapest központtal).
Az MVMSZ folyamatosan keresi a kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket más szakmai szervezetekkel. Ennek jegyében a többi országos szakmai szervezet mellett meghívást kapott a Honismereti Szövetség és a Tájházszövetség is.
Második nap, november 28-án a 120 éves Herman Ottó Múzeumot ünnepli és köszönti a szakmai közösség. Meghívást kapnak mindazon fenntartók, társintézmények, partnerek, támogatók, akik az elmúlt évtizedekben sokat tettek a múzeum céljainak megvalósításáért. Együttműködésüket emléklappal köszöni meg a vezetőség. Előadások és visszaemlékezések hangzanak el a múzeum történetéből, majd átadásra kerülnek a Herman Ottó Múzeum díjai:
- a Pro Museo kitüntetés, amelyet minden évben belső munkatárs és külsős támogató is kaphat;
- a Herman Ottó-plakett, amelyet kiemelkedő alkalmakon ad át a múzeum;
- és a Szabadfalvi-díj, a múzeum egykori neves igazgatójáról, Szabadfalvi József etnográfusról (1928–2001) elnevezett tudományos elismerés.
A rendezvényt állófogadás zárja.
Kövessen minket: Facebook
