Az uniós tagállamok vezetői elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, hosszú távú uniós költségvetésről szóló és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.
A tagállami vezetők megállapodásának értelmében az új hétéves EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, továbbá 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
A pénzek nem megfelelő felhasználása következményeket vonhat maga után
A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette.
Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.
Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is,
miközben a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozás megakadályozására kell fordítani.
Az elfogadott megállapodás megemelte a takarékos négyeknek – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, továbbá a Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét. A megállapodás a politikai feltételeknél arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek megsértése esetén.
A győzelemnek van egy pénzügyi és egy politikai része
Az Európai Unió komoly lépés előtt áll, hiszen kérdés, hogy ez egyszeri hitelfelvétel lesz-e, ami alapvetően támogatható, hiszen a koronavírus okozta válság gazdasági élénkítést követel meg – kezdte Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma reggel című műsorában.
A gazdasági élénkítésre főként az eurózóna déli részében van szükség, hiszen nyakig úszik az adósságban, ráadásul egy-két ország államcsőd közeli helyzetben van. Ez a gazdasági része – magyarázta.
A politológus úgy fogalmazott, a politikai része pedig, hogy ezt a lépést egy egyszeri lépésnek tekintik vagy, ahogy a németek és a franciák szeretnék, adósságunióvá, tranferszunióvá alakítják az Európai Uniót. Transzferunió alatt azt érti, hogy egy-egy országon belül az északi rész támogatja a délit, vagy fordítva, természetesen adósságból finanszírozva.
„Ezt akarják kiterjeszteni országon belül az unióra. Ez lenne a transzferunió, amit adósságból finanszíroznak” – hangsúlyozta.
Amennyiben ez nem egy egyszeri lépés, mint ahogy megfogadták, akkor
ez az Európai Egyesült Államok felé való lépés lenne.
A politikai eredménye a visegrádiaknak és Magyarországnak, hogy sikerült behúzni kéziféket az északi országokkal együttműködve. Hiszen ők is abban voltak érdekeltek, hogy minél kevesebb pénzt égessenek délen. A déliekkel pedig abban működött együtt a visegrádi csoport, hogy a gazdasági élénkítő mentőcsomaghoz ne kössenek önkényes politikai szempontokat. – részletezte.
Ez a politikai győzelem, hogy sikerült – legalábbis egyelőre – megakadályozni, hogy politikai önkényes szempontokat kössenek a gazdaság élénkítés feltételéül
– emelte ki.
Megemlítik a jogállamiságot is a megállapodásban
A brüsszeliek nyomás alatt akarják tartani az országokat. Ez a csomag arról szól, hogy az eurózóna déli részét, hogy lehet víz felett tartani. Több ezermilliárd eurót fordítottak már erre, csupán annyi eredménnyel, hogy épphogy nem mentek csődbe az országok – hangsúlyozta. Ezt a finanszírozást szeretnék kiterjeszteni az eurózónán kívüli országokra is. Például Dániára, Svédországra, Magyarországra, Csehországra.
Olyan eszközöket keresnek Brüsszelben, amivel az eurózónán kívüli közép-európai országokat is nyomás alatt tudják tartani. Erre használják az önkényes jogállamiságot.
Jelenleg a vita arról szól, hogy összekössék-e a költségvetéssel és a mentőcsomaggal. A záró nyilatkozatból az következik, hogy nem, azonban az Európai Parlament úgy értelmezi, hogy igen – mondta Kiszelly.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy
szeretnének egy állandó mechanizmust, amikor minden évben, minden tagországot monitoroznak demokrácia szempontjából.
Ezt többek között a bizottság és azok a magukat civilnek mondott, valójában politizáló szervezetek, végeznék, amelyek már most is Magyarországot támadják.
Forrás: hirado.hu
