A tavalyinál mérsékeltebb, ám uniós összehasonlításban így is erős, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható az idén Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. szerint.
Palócz Éva vezérigazgató szerdán Egerben, a hazai gazdaság idei és távlati kilátásait elemző előadásában jelezte, hogy előrejelzésük “belesimul” a prognózisok átlagába. Hozzátette: óvatosságuk egyik alapja az a gazdasági törvényszerűség, hogy a kiugró eredményű esztendőket a növekedési faktorok változatlan megléte esetén is rendszerint átlagosak követik. Másrészt előrejelzésük számos, jelenleg még be nem látható hatású kockázati tényezővel számol.
Ezek közül kiemelte a koronavírus terjedésének, a kínai gazdaság vártnál jelentősebb lassulásának és az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanságának hatásait, továbbá az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, valamint a Brexit még nem látható következményeit.
Közvetlen kockázatként értékelte Magyarországra nézve a német járműipar gyengélkedését, ugyanakkor hangsúlyozta: a hazánkban gyártókapacitással rendelkező nagy autómárkák megrendelési állománya és várakozásai nem mutatnak aggasztó jeleket. Emlékeztetett: tavaly az ipar és a szolgáltatási szektor húzta a gazdaságot, míg a közel 5 százalékos GDP-növekedéshez a mezőgazdaság szerény mértékben járult hozzá. Ezzel párhuzamosan rendkívül gyorsan nőttek a fogyasztás és a beruházások. Utóbbi bővülése az idén mérséklődik, ám a fogyasztás erősödésének üteme változatlan marad – mondta. Az elmúlt év béremeléseit “óriási mértékűnek” nevezve arról is beszélt, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér idei növekedése a jövedelmek további emelkedését vetíti előre.
A tendenciát a munkaerőhiány még táplálja, ám hosszabb távon a bérek ilyen ütemű növekedését a cégek nem képesek elviselni – tette hozzá. Erre utaló jelnek tartja, hogy egyre több vállalat szűnik meg, és a munkaerő-kiváltás is felgyorsult. Hozzátette: 2020-ra a hitelfelvételek növekvő aránya mellett a lakossági megtakarítások ütemének csökkenésére számítanak. Előadásában Palócz Éva felidézte: 2017 óta 20 százalék körül növekedett a beruházások volumene Magyarországon, ezek jellemzően stabil vállalati és az EU-s forrásoktól függően hektikusan ingadozó állami beruházások.
Az infláció alakulásáról elmondta: 2019-ben az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, emellett a piaci szolgáltatások drágultak látványosan. Érdekesnek nevezte, hogy az ipari termékek árára a kínálati dömping miatt még a forint árfolyamgyengülése sem hatott. Közölte: bár a kilátások meglehetősen bizonytalanok, prognózisuk szerint az idén is “a bűvös 4 százalék” alatt marad az éves pénzromlás, az első negyedévet azonban előreláthatólag ezt meghaladó infláció jellemzi majd.