Az új parlament hű maradt elődje kisebbségellenességéhez

2020. január 16-án az ukrán parlament 327 igen szavazattal elfogadta a 0901 sz., A teljes és általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezetet. A kormányzó Nép Szolgája párt frakciója egymagában 234 szavazattal járult hozzá a döntéshez.

Ezzel Ukrajnában gyakorlatilag befejeződött a nyelvek használatának az iskolai oktatásban való törvényi szabályozása – szögezte le dr. Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, aki a történteket elemezve rámutatott:

 

– Megállapítható, hogy a politikai elit személyi összetételében, és a hatalmat gyakorló struktúrákban radikális változásokat hozó 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem módosítottak ezeknek a nyelvhasználat kérdéséhez, és ezen belül az oktatás területén követendő nyelvpolitikához való hozzáállásán. Hiszen, az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozata a két választás között, a vizsgált törvény pedig az új felállású parlament által, a hatalmi pártfrakció teljes támogatásával, az előző parlament által 2019 májusában első olvasatban elfogadott szövegének megfelelően lett jóváhagyva.

– Korábban komoly bírálat érte a jogszabályt. Több ország, nemzetközi szervezet is tiltakozott. Úgy tűnik, eredménytelenül.  

– Az irányvonal fenntartásának eltökéltségére utal az a körülmény, hogy ma már mindez nem csak egyes országok (például Magyarország) rosszallása mellett, hanem a Velencei Bizottság e kérdésben megfogalmazott radikális kritikája ellenére történik. Valamint erre utal az ukrán hatalmi szervek e folyamatot kísérő retorikája is, mely szerint e módosításokkal (az EU-ban hivatalos nyelvek viszonylatában az új nyelvi követelményekre való átállás határidejének kitolása 2023-ra, az EU hivatalos nyelvein való oktatás arányinak törvénybe foglalása, a magánintézmények feljogosítása az oktatás nyelvének megválasztásra), illetve az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozatával megtették a lehetséges engedményeket a magyar államnak, az ukrajnai magyar kisebbségnek, valamint teljesítették a Velencei Bizottság elvárásait és kiküszöbölték az alkotmányossággal kapcsolatos aggályokat is.

–Mindez valóban megtörtént?

Természetesen mindez nagyon távol áll a valóságtól. Hiszen az Alkotmánybíróság döntése nem semmisítheti meg az alaptörvény előírásait, így az alaptörvény 10. cikkének az orosz és más nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődésére, használatára és védelmére, valamint az 53. cikkének a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogára vonatkozó alkotmányos garanciáit, a 11. cikkbe foglalt, az államnak az őshonos népek és nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonossága megőrzése elősegítésének kötelezettségét, valamint a nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) (24. cikk), és a meglévő (szerzett) jogok megvonásának (22. cikk) alkotmányos tilalmát.

Hori


Hasonló cikkek