Erről nyilatkozott Pekingben Szingapúr külügyminisztere, aki magas rangú kínai vezetőkkel tárgyalt. Szingapúr a legnagyobb külföldi befektető Kínában.
“Kínának békés külső környezetre van szüksége, mert sok belső problémája van: öregedő lakosság, elmaradott nyugati régiók, környezetszennyezés stb.”- hangsúlyozta Szingapúr külügyminisztere. Felajánlotta, hogy országa a híd szerepet játsza Kína és az USA között.
Rámutatott, hogy megváltozott a helyzet Ázsiában és ezt Amerikának is észre kell vennie. Fő szövetségese Japán, amely azt fontolgatja, hogy megerősíti hadseregét. Ettől Szingapúr külügyminisztere óva intette Japánt és az USA-t. Kínához hasonlóan Szingapúr is azon a véleményen van, hogy jobb, ha Japán megmarad az amerikai atomernyő alatt és nem fejleszt ki önálló katonai erőt.
Szingapúrt Pekingben sokan modellnek tekintik, hiszen Teng Hsziaoping annak idején a gazdasági reformok egy részét Li Kuanjütől, Szingapúr alapító miniszterelnökétől tanulta. A városállam csak 1965-ben lett független, de azóta olyan gyors gazdasági növekedést mutatott fel, hogy Ázsia egyik legfejlettebb állama lett. Ma már minden tizedik szingapúri háztartás több mint egymillió dolláros befektetéssel rendelkezik. Szingapúr emiatt szereti magát Ázsia Svájcának nevezni.
Jelenleg Kínán kívül Szingapúrban folyik a legnagyobb jüankereskedelem. Kína és Szingapúr kereskedelmi kapcsolata is igen intenzív: tavaly több mint 91 milliárd volt a forgalom, amely egy év alatt több mint 11%-ot emelkedett. Szingapúr lakosságának a többsége kínai, de sok az indiai és maláj is, a gyarmati idők örökségeként. A hivatalos nyelv az angol, a jogrend is a brit jogrendet követi, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szingapúr a világkereskedelem és a nemzetközi pénzügyek egyik legfontosabb központjává lett Ázsiában.
Forrás: asiaport.hu
