A kormány feladata, hogy biztosítsa a tudomány, a kultúra és a vallás szabadságát, és kész legyen párbeszédet folytatni ezek képviselőivel – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a tihanyi apátságban tartott vallásközi konferencián.
Balog Zoltán, a Közös gondolkodás a jövőnkről című, az ember és környezete kulturális és morális egységéről szóló kétnapos tanácskozás második napján azt hangsúlyozta, hogy a kereszténység védelme nem az állam, hanem a keresztény közösségek feladata.
Az állam feladata az, hogy megvédje a zsidó-keresztény gyökerekből fakadó életformát és a felhalmozott tudást felhasználja egyebek mellett az oktatás, az oktatáspolitika területén – hangsúlyozta.
A tárcavezető szerint a politikai közélet egyik gyengesége az, hogy rövidtávú, mivel a politikusok négy éves ciklusokban gondolkodnak. Hozzátette: a távlati gondolkodás és cselekvés luxusához politikai stabilitásra van szükség. Amíg ezt nem engedhetjük meg magunknak, addig figyelemmel kell kísérni azokat, akik nincsenek kiszolgáltatva rövid ciklusoknak, ilyenek mások mellett a vallási vezetők és a tudományos gondolkodók. Ezt a célt szolgálja a negyedik alkalommal megrendezett vallásközi konferencia – hangsúlyozta.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az identitás őrzése és erősítése alapvető emberi feladat, hiszen csak akkor maradhatunk fenn a világban, ha tudjuk, hogy kik vagyunk valójában. Az identitás mellett azonban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak, amely által elmélyíthetjük kapcsolatunkat másokkal – emelte ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy identitás nélkül a kommunikáció csak üres fecsegés. Míg Kelet- és Közép-Európában az identitáskeresésen van a hangsúly napjainkban, addig Nyugat-Európában a kommunikáció kérdése áll a középpontban – mutatott rá.
A miniszter kifejtette: az alaptörvény magas mércét állít a kormány elé, hiszen egyebek mellett kimondja, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléséhez vezető évtizedek után lelki, szellemi megújulásra van szükség. Azon közösségek, amelyek ennek megvalósítására képesek, a kormány támogatását élvezik – fűzte hozzá.
Tartalmazza az alkotmány azt is – folytatta -, hogy mindenkinek joga van testi, lelki egészséghez, a gondolati, lelkiismereti, vallási szabadsághoz. Ez különösen fontos kitétel ma, amikor megszűnt a valóságos véleménycsere – jelezte. Balog Zoltán kitért arra is, hogy a politika feladata ezen a téren az, hogy teret adjon azok számára, akiknek mondanivalójuk van, hiszen a valódi gondolatiságot tartalmazó diskurzusokra nagy szükség van.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke rámutatott: az ember azért van a világon, hogy művelje és őrizze. Hozzátette: fontos, hogy a technika ne igázhasson le az embert. A technikai berendezések sokszor átveszik felettünk a hatalmat, az ember azonban így nem lehet szabad és nem vállalhat felelősséget a világáért – fűzte hozzá. Heisler András szólt arról is, hogy az ember bár “társalkotó”, de nem képzelheti magát Istennek, mert ennek “világégés” az eredménye.
Az egyházak feladata, hogy megmutassák azt, hogyan kell az embernek élnie a társadalom tagjaként. Három alapvető dolgot kell szem előtt tartani a bűn távoltartása végett, hogy honnan jöttünk, hová megyünk és végül majd ki előtt kell számot adnunk – sorolta.
Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszék tanszékvezetője előadásában arról beszélt, hogy az emberi szabadságra leselkedő legnagyobb veszély maga az ember. A szabad akaratról szólva a tanszékvezető elmondta, kísérletek bizonyítják, hogy milyen egyszerűen manipulálható, eltéríthető az ember az eredeti szándékától.
A globális problémák, mint a szegénység, az éhezés, a tiszta víz hiánya csak globális összefogással kezelhetőek – húzta alá, hozzátéve: a globális összefogás irányába tett lépésekről mindenki szabadon dönthet.
Ma már nem az a kérdés, mint néhány évtizeddel ezelőtt, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy bajban van a világ. A kérdés az, hogy ennek ismeretében miért nem cselekszünk – hangsúlyozta.
Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa szerint nem az elhatárolódás irányába kell lépnünk, hanem a közös pontokat kell keresni. Lényeges, hogy látva a különbségeket, mégis a kapcsolatba lépés lehetőségét keressük és társadalom alapvető önszerveződő képességét támogassuk – hangsúlyozta.
Hozzátette: az embernek magánál “nagyobb, szilárdabb dologhoz kell mérnie önmagát”, integrálva a globális és a lokális gondolkodást és hatékonyan használni a társadalmi és vallási közösségek birtokában lévő tudást.
A délután záruló kétnapos vallásközi konferencián szó lesz még egyebek mellett a kulturális ökológiáról, az európai civilizációs esélyekről. A kerekasztal-beszélgetés témája az egymást követő generációk etikai és kulturális kapcsolata.
