Bemutatkozik a DunaVit Dunamenti Tájvédelmi Társulat

A Csallóköz természeti kincseinek feltérképezése és megőrzése a célja a bő egy évvel ezelőtt Somorján megalakult DunaVit–Dunamenti Tájvédelmi Társulásnak. Eddigi munkájukról, egy eltűnt, és a feledés homályába veszett csallóközi folyó nyomvonalának a felkutatásáról készültek azok a fotók, amelyekből a somorjai Moziban nyílt kiállítás.

A bakai származású Mészáros Csaba, a somorjai Tóth László és a nyékvárkonyi Fodor Péter elmondta, hogy a szervezet megalakulása szorosan összefügg a Broz (Pozsonyi Regionális Tájvédelmi Szervezet – Bratislavské regionálne ochranárske združenie) tavalyi petíciójával, amely az ország területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben maradt részeinek szorgalmazott megfelelő védelmet. Az aláírásgyűjtéssel azt akarták elérni, hogy megváltozzon a bősi vízerőmű üzemeltetési gyakorlata. A Duna árterében található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtő területként működnek és védelmet biztosítanak az aszályos időszak idején.  „A környezetvédelem, a Duna vizének megtisztítása, illetve a Csallóköz szépségeinek és természetes környezetének megóvása, revitalizációja a célunk, de elsősorban a Duna menti területekre összpontosítunk. Egyfajta hiánypótló egységként szeretnénk működni, s minél több embert szeretnénk bevonni a társulásba.” – mondta Tóth László.

2020 novemberében sikerült hivatalosan bejegyeztetni a társulást, amely a természeti és kulturális értékek védelme mellett a környezettudatos gondolkodás népszerűsítését, és az ezzel összefüggő környezettudatos turizmus fejlesztését is célul tűzte ki. A határon átnyúló kapcsolatok erősítését és a tapasztalatszerzést a környezetvédelem területén szintén elengedhetetlennek tartják. Nem utolsó sorban pedig a fiatal generációknak szeretnének utat mutatni, hogyan lehet harmóniában élni a természettel.

„Eleinte kisebb projekteken dolgoztunk. Kimentünk segíteni a Szlovákiai Ornitológiai Egyesületnek a somorjai madárszigetre, majd szemétszedést is szerveztünk. Somorján az építési területekről emeltünk ki 36 nagy fát és 4 bokrot, majd átültettük őket egy mezei út mellé, hogy biztonságban legyenek” – sorolta Tóth László.

„Az elveszett folyók vizsgálatát nem a Barcs folyóval kezdtük, hanem általánosságban véve a Csallóköz területét kezdtük drónfelvételek segítségével feltérképezni. Egyre kisebb a talajvíz utánpótlása. A Csallóközt egykor felszabdalták a folyók, a patakok. Napjainkban pedig az ember egyre nagyobb területet akar birtokba venni, megművelni és beépíteni, így évszázadok alatt sikerült eltüntetni a folyókat, patakokat.” – tette fel a kérdést Fodor Péter.

Több mint 40 órát időztek terepen, 38 kilométert barangoltak be, 9 község határát érintették és több 100 fotót készítettek. 23 légi felvétel, 8 tájkép, 3 nagyméretű fotókollázs és érdekességként egy speciális térkép is látható a somorjai Moziban nyílt kiállításon, amelyen a folyó utolsó ismert nyomvonalát is feltüntették.

A továbbiakban egy dokumentumfilm forgatását és egy könyv kiadását is tervezi a csapat.

Külhon | Pannon Hírnök

Kövessen minket: Facebook

Forrás: ma7.sk

Fotó: DunaVit


Milány Kincső

Kommunikáció és médiatudomány. Ezt tanultam ebben érzem otthon magam. Na és persze a hírszerkesztés, online újságírás a PannonHírnök Külhon rovatában és a V4 Panorámánál.

Hasonló cikkek