Január 1-jétől országszerte megváltozik, gyorsabb és biztonságosabb lesz a sürgősségi ellátás rendje.
A változásnak köszönhetően a lehető legrövidebb idő alatt rögzítik a beteget a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában. Az úgynevezett triázs rendszer segítségével, amely súlyossági kategóriákat különböztet meg, a beteget azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően.
Mindegyik kategória esetében meghatározzák, hogy mennyi idõn belül kell ellátásban részesülnie az adott betegnek. A cél az, hogy a lehető legrövidebb időn belül – mentővel történő érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd állapotának súlyossága szerint 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben.
Állapotfelmérés az első lépés
A rendszer nem teljesen új keletű Nyíregyházán, hiszen közel tíz éve alkalmazzák a triázs rendszer alapvető elemeit a Jósa András Oktatókórházban. Teljesen természetes, hogy először a legsúlyosabb betegeket látják el, akik halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényelnek. Ezután következnek azok a betegek, akiknek tünetei kevésbé súlyosak, vagyis egy beavatkozási sorrendet kell felállítani. A rendszer fontos résztvevője az úgynevezett triázs ápoló, aki a beteg megérkezését követően azonnal elvégez egy gyors, 1–3 perces elsődleges állapotfelmérést, és ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, késedelem nélkül a megfelelő kezelőhelyiségbe irányítja. A szakmai protokoll szerint az azonnali ellátást igénylő és a kritikus állapotú eseteket 5–10 percen belül, a sürgős eseteket 30 percen belül el kell látni. A kevésbé sürgős esetek egy órát, a halaszthatóak két órát várakozhatnak. Az első triázst mindig felülvizsgálják, s ha netán rosszabbodna a beteg állapota, elõrébb veszik a várakozók listáján, vizsgálat nélkül senkit sem küldenek haza.
Új szereplő a diszpécser
Az új rendszer, egyben a nyíregyházi Sürgősségi Betegellátó Centrum egyik legfontosabb új szereplője a sürgősségi osztályos diszpécser, akinek feladatai közé tartozik többek között a betegfogadás, az információadás, a felvilágosítás, a betegdokumentáció előkészítése. A diszpécser folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, és időpontot egyeztet további ellátásra. A betegek az első állapotfelmérő vizsgálat után tõle kapják meg azt a kártyát, amely írásban is tájékoztatja őket arról, hogy körülbelül mennyi várakozási időre számíthatnak, mikor kerülnek sorra, illetve mikor távozhatnak. Az ő munkája az egyik leglényegesebb új eleme a triázs rendszernek. A betegek könnyen felismerhetik, és hozzá fordulhatnak, hiszen feltűnő zöld pólót visel, amelynek hátán „Segíthetek?” felirat olvasható. Az osztály kilenc ápolója dolgozik ezentúl ebben a munkakörben. A triázs rendszerben mindig tudni lehet, hogy az adott beteg éppen hol tart az ellátás folyamatában.
11 óra után emelkedik a betegszám
A nyíregyházi Sürgősségi Osztályon általában 11 óra után emelkedik a betegszám, 16 óra tájban tetőzik, és egészen késő estig egyre sűrűbb lesz a betegforgalom. Naponta 90–110 beteget látnak el az osztályon, a január és a február minden évben leterheltebb, ugyanis az influenzás időszakban egyéb panaszok is megszaporodnak, olyankor a napi 150 beteg sem ritka.
A sürgősségi rendszer átalakításának ezért fontos új eleme az úgynevezett Akut Alapellátó Egység, az a helyiség, ahol a kevésbé sürgős eseteket látják el. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez az egység nem helyettesíti a háziorvosi ügyeletet, amely folyamatosan működik, így ezzel is tehermentesíthető az SBO.
Forrás: Nyíregyházi Napló
