Az eddigi tapasztalatok szerint a járványhelyzet tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a jó idő közeledtével egyre több kétkerekű jelenik meg az utakon. Ám sokan elfelejtik, hogy érvényes kötelező biztosítás nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közúti közlekedésben. De érdemes felelősség, baleset és vagyonbiztosítást kötni a nagyobb értékű kerékpárokra is.
Az új típusú elektromos eszközök státuszának rendezését nagyon várja a biztosítási szakma – állapítja meg a MABISZ közleménye.
A visszafogottabb becslések szerint is több mint félmillió robogó üzemel az országban.
Bár a segédmotor nem számít gépjárműnek, a közúti közlekedésről szóló 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról egyértelműen kimondja, hogy érvényes kötelező biztosítási szerződés nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közlekedésben. A becslések szerint ugyanakkor ezeknek az eszközöknek csak valamivel több, mint felére kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
Pedig az ily módon évi egy-kétezer forintot spórolók sokat kockáztatnak: a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén azonban akár több százezer forintnyi kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük. Az MNB statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károk esetében 2018-ban meghaladták az 672 ezer forintot.
Nagy segítség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.
