Brexit – Stresszhelyzeti vizsgálatot indított az Európai Bankhatóság

A brit EU-tagság megszűnéséből eredő esetleges súlyos piaci és makrogazdasági stresszhelyzet banki hatásainak modellezésére indított több hónapig tartó szimulációs gyakorlatot csütörtökön a londoni székhelyű Európai Bankhatóság (EBA).

A szervezet, amely jövőre – éppen Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése miatt – Londonból Párizsba költözik, azt kívánja feltárni, hogy az Európai Unió 48 legnagyobb bankjára és az unióban maradó tagállamok makrogazdasági teljesítményére miként hatna a legrosszabb Brexit-forgatókönyvek megvalósulása.

Az EBA hangsúlyozza, hogy nem előrejelzésről, hanem kockázatelemzési célú szimulációról van szó.

A 22 oldalas stresszhelyzeti forgatókönyv-csokor legrosszabb változata azt feltételezi, hogy #Nagy-Britannia – az Európai Unió második legnagyobb gazdasága – rendezetlen körülmények között, kereskedelmi megállapodás nélkül lép ki, és ezt az EU-ban is súlyos recesszió követi.

Az erre a helyzetre felvázolt szimuláció szerint az #Európai Unió egészének átlagos hazai összterméke (GDP) már az idén 1,2 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal visszaesik, és 2020-ban is csak 0,7 százalékkal növekedne. Ezek rendre 3,5, 4,1, illetve 1,1 százalékponttal rosszabb GDP-növekedési teljesítmények lennének az e három évre alapesetben, súlyos Brexit-stresszhelyzet nélkül várt uniós szintű átlagos gazdasági növekedési ütemekhez képest.

A kumulatív negatív növekedési hatás a vizsgált három évben összesen 2,7 százalékos átlagos gazdasági visszaesést okozna az #Európai Unióban.

Az EBA e stresszhelyzeti forgatókönyve szerint a magyar gazdaság az idén stagnálna, jövőre 2,1 százalékkal visszaesne, 2020-ban 1,9 százalékkal növekedne. Mindez a vizsgált időszakban mínusz 3,7, mínusz 5,3, illetve mínusz 1,3 százalékpontos eltérést jelentene a magyar gazdaságban e három évre alapesetben, vagyis súlyos EU-szintű Brexit-stressz nélkül várt GDP-növekedési teljesítményekhez képest – áll az Európai Bankhatóság táblázatos forgatókönyvében.

Az EBA a stresszhelyzeti szimulációs modellbe az Európai Unió egészére 27,7 százalékos halmozott ingatlanpiaci árzuhanást is beállított 2020-ra.

A bankhatóság novemberben teszi közzé, hogy vizsgálata szerint az európai bankrendszer legnagyobb pénzintézetei miképp reagálnának egy ilyen súlyos stresszhelyzeti Brexit-forgatókönyvre.

A héten kiszivárgott egy bizalmasnak szánt brit kormányzati tanulmány, amely szerint a brit gazdaság mindenképpen megszenvedi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, bármilyen eredménnyel végződnek is az EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások.

A jelentéshez használt modellszámítások szerint a brit hazai össztermék halmozott növekedési vesztesége a következő 15 évben akkor is elérné az 5 százalékpontot a folytatódó EU-tagság esetén elérhető kumulatív növekedéshez képest, ha Londonnak sikerül az Európai Unióval átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia a Brexit utáni időszakra.

A brit kormányzati szakértők által készített tanulmány szerint abban az esetben, ha semmiféle megállapodás nem születik, és az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemre a #Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe – amely vámok megjelenésével járna -, az a másfél évtizedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési veszteséget okozna a brit gazdaságban.

 

Vélemény, hozzászólás?