Az Algyógyi Szórványlelkész Munkaközösség nevében megdöbbenve, de élő reménységgel búcsúzunk hűséges szolgatársunktól, a magyarkályáni református lelkipásztortól.
Attól a lelkésztől veszünk búcsút, akinek élete volt a szórvány, életáldozata pedig a Mezőség, amelyet soha nem hagyott el, hanem kimondhatatlan hűséggel és ragaszkodással szeretett.
Vicei lelkészcsaládban született, szülőfaluja mellett Pusztakamaráson és Désaknán nevelkedett. Szászzsombor után Désaknán, majd élete végéig Magyarkályában és szórványaiban (a Kályáni vámnál, Mezőszavában, Oláhgyéresen, Kötelenden) volt missziós lelkész.
A Nyugat-Mezőség majdnem minden gyülekezetében szolgált, beszolgált, segített, helyettesített. Senki sem ismerte nála jobban a Mezőséget, a falvak és tanyák családjait, magyar és román népét.
Ama kevés lelkészek közé tartozott, aki szolgálati ideje alatt két új templomot is épített : előbb a magyarkályáni, majd az oláhgyéresi híveinek. Közben pedig mindenkinek szolgálatkész segítője, tanácsadója és fáradhatatlan jótevője volt. Szolgálatáért 2009-ben Czelder Márton Szórványdíjban részesült.
EMLÉKÉT ŐRZIK SZERETTEI, GYÜLEKEZETEI ÉS HÍVEI, A SZOLGATÁRSAK, BARÁTOK ÉS A MEZŐSÉG HÁLÁS NÉPE!
Kövessen minket: Facebook
