Cey-Bert Róbert Gyula Kézdivásárhelyen

Harmadik alkalommal tartott könyvbemutatót Dr. Cey-Bert Róbert Gyula Kézdivásárhelyen. Az Ősök és Hősök trilógia harmadik kötetét, a Koppányt és a Magyar konyha filozófiáját ismerhették meg azok, akik szerda este időt szakítottak arra, hogy részt vegyenek az eseményen. Cey-Bert Róbert 1938 július 5-én született a Somogy megyei Bárdudvarnokon, (ahol az első Koppány szobor áll). Az 56-os forradalom után arra kényszerült,hogy elhagyja Magyarországot.

Dr Cey Bert Róbert Gyula őstörténész

Az étkezési szokások pszichológiájából írta doktori disszertációját Párizsban (Sorbonne), amelyet a Genfi Egyetemen védett meg (1979). 1980 as években távol Keletre költözött. Bangkokban megválasztották a Gasztronómiai Világtanács főtitkárának, majd 1996 ban Mexikóvárosban elnökének.

Távol-Keleti tartózkodása idején magyar őstörténeti kutatást végzett Ujguriában, Tibetben, Mongóliában és vallástörténeti kutatásokat Burmában, Laoszban és Thaiföldön. Kutatásai során ismerte meg a burmai őserdőkben a Karenni népet, amely 1948 óta függetlenségi harcot vív az elnyomó burmai kormánnyal. 1992-ben a Karenni ideiglenes kormány kinevezte nemzetközi nagykövetükké és szívós diplomáciai munka után sikerült felvetetie őket az „Unrepresented Nations and Peoples Organisation (UNPO), vagyis az ENSZ-ben nem képviselt nemzetek és népek szövetségébe. 1996-ban telepedett vissza Magyarországra. 1998 és 2011 között 27 könyve jelent meg magyarul (őstörténet és vallástörténet kutatás, bor és gasztronómia, verseskötetek és regények.

Kézdivásárhelyen eddig bemutatásra került az Ősök és Hősök Magyar trilógia első két könyve, az Atilla a hun üzenet, és a Pozsonyi csata.

Két könyvről beszélt a szerző, a Magyar konyha filozófiája és a trilógia harmadik könyve, amelyik Koppányt, a fény harcosát vetíti elénk, akit a történelmi leírások  pogány, keresztyénséggel dacoló lázadónak festettek le. Ebben a regényben meglátjuk az Atilla nyomdokába lépő, nemzetét, Istenét és hazáját féltőn szerető hőst, akinek a Róbert Bárdudvarnok-i birtokán Kassai Lajossal együtt 1996 ban az országban az első emlékművet állították.

“ A legnagyobb háborúk lelki, szellemi síkon zajlanak.”-mondta az író. A mai világban a fogyasztói társadalom kialakítása a cél, a családi kötelékek szétverése, a feszültségkeltés.

A három könyv üzenete: csak akkor maradunk meg magyarként és emberként,ha ragaszkodunk az ősök tiszteletéhez, a családhoz, szeretethez, őseink üzenetéhez, a legendákhoz. Legyünk egységesek. Mikor voltunk erősek? Akkor, amikor egységesek voltunk és összefogtunk. Ha azt akarjuk, hogy a magyarság megerősödjön, meg kell élnünk az egységet, ha nem tesszük meg, elsüllyedünk.

“ A magyar konyha filozófiája” könyvről megtudtuk, hogy egy nép kultúrájának kifejezésére a gasztronómia is szolgál. Az étkezés tele van jelképrendszerekkel, kódokkal, melyekben benne van a régi idők üzenete.

A legrégibb leírások áldozati ételeket mutatnak be. Az áldozás imádság volt, áldáskérés az istentől. Két gasztronómiai civilizáció van, a nyugati, amely az ételt süti, a tűz elemet használva fel és a kizárásos tökéletességet keresve ütközteti az elemeket, úgy gondolva, hogy a tűz van legközelebb az isteni természethez. Ez a kizárásos technológiai gondolkozás, kiválasztom a legjobbat.

A keleti gasztronómia ezzel szemben összhangot keres. Az ételt elsősorban főzi. Harmóniára törekszik, kiegyensúlyozva az elemeket, a tüzet, vizet, földet és levegőt.

Mi a magyarság küldetése? -tette fel Róbert a kérdést. Az kellett volna, hogy legyen, hogy hidat képezzen kelet és nyugat között, s teremtse meg az egyensúlyt. A lelket kell megerősítenünk magunkban és egymásban. Az írót elkísérte Püski István, a Püski kiadó igazgatója, aki a hagyomány megélésére biztatta a jelenlevőket.

Püski István_150624jpg


Hasonló cikkek