Minden gyermeknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell járnia. Azok a gyerekek maradhatnak még egy évet óvodában, akik a szakemberek szerint iskolaéretlenek. 2020. január 1-jétől egy szakmai csoport határozza meg a gyerekek iskolaérettségét.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjában rögzített cél, hogy adatszerűen nyomon követhető legyen a gyermekek fejlődési útja. Ezért az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különféle, az óvodapedagógusok által készített – kötelező és nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok szolgálják.
A gyermek fejlődésének nyomon követési rendszere alapján az óvodába lépés kezdetétől az iskolába lépésig minden gyermek tervszerű szakmai megfigyelésben és támogatásban részesül. A fejlettség vizsgálata alapján megítélhető, hogy az egyes gyerekek milyen mértékben érik el az országos alapprogramban előírt fejlettségi szintet. Az alapprogram az iskolai életre való fejlettséget tekinti célértéknek.
A gyermekek iskolaérettségének megállapítása hároméves megfigyelésen alapul az óvodapedagógusok szakmai ismeretei alapján – jelentette ki Buc-Horváth Gabriella, a Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Mint mondta, a gyerekeket folyamatosan megfigyelik, és minden fél évben szöveges értékelést készítenek, amelyről tájékoztatják a szülőket is.
Míg eddig a pedagógusok és a szülők közös megállapodása alapján dőlt el, hogy a gyermek maradjon-e még egy évet az óvodában, addig január 1-jétől egy szakmai csoport határozza meg a gyerekek iskolaérettségét.
A legtöbb gyermeknek azért van szüksége még a plusz egy évre, mert nem alakul ki benne a feladattudat, nincs meg a kellő tűrőképessége, és nehezen veszi az akadályokat, kudarcokat. Vizsgálják a gyerekek értelmi, beszéd-, hallás-, látás- és mozgásfejlődését is – sorolta az óvodavezető.
Sok gyermek rátermettsége ellenére is óvodás marad
Magyarországon jelenleg mintegy 35 ezer gyermek van, aki betöltötte a hatodik életévét, és még mindig óvodai nevelésben vesz részt – tájékoztatott Brassói Sándor köznevelési elnökhelyettes. Elmondta, ugyanakkor nagyon sok gyermek annak ellenére is óvodában marad, hogy alkalmas lenne az iskolakezdésre.
Az eljárást a szülő kérelmére indítják meg, hiszen a szülő az, aki bármilyen indokból úgy gondolhatja, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt, nem célszerű. A kérelemben bármilyen releváns indok leírható, így a szülő leírhatja, miért, milyen okból kérelmezi gyermeke felmentését az iskolakezdés alól, milyen körülmény, állapot, tény teszi azt indokolttá.
Az eljárásban ezeket a körülményeket vizsgálják. A szülő a kérelméhez bármilyen, általa fontosnak tartott iratot, dokumentumot mellékelhet, kikérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja, ilyen módon a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményét is figyelembe vehetik.
A nyomtatvány csatolása ugyanakkor nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, melyeket ez az óvodai dokumentum tartalmaz – magyarázta Brassói Károly. Amennyiben az Oktatási Hivatal hatósági eljárása keretében úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntés meghozatalához, szakértőt vesz igénybe.
Komplex vizsgálat alapján dönt a bizottság
A szakértői bizottság véleményét komplex pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki, az Oktatási Hivatal pedig ez alapján dönt a kérdésben. A hivatalhoz kell fordulni abban az esetben is, ha a szülő hamarabb szeretné beíratni gyermekét az iskolába. Eddig ez is a szülő döntése volt, ma már azonban erről is egy szakmai bizottság rendelkezik – közölte Brassói Sándor.
Forrás: hirado.hu
