A kiemelkedő arányú fejlesztési forrásoknak köszönhetően 40,7 milliárd forintot megközelítő bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el a közgyűlés csütörtökön Eger idei költségvetését – közölte a megyeszékhely polgármestere az MTI-vel.
Habis László (Fidesz-KDNP) kiemelte: a költségvetési főösszeg 2014 óta folyamatosan nő, az idei büdzsén belül a beruházások aránya csaknem 60 százalékos, ami példátlan Eger történetében. A tervezés során kiemelt szempont volt a pénzügyi stabilitás megőrzése – tette hozzá.
“Támaszkodhattunk arra is, hogy adóbevételeink 2013 óta folyamatosan nőnek, tavaly első alkalommal elérték az 5 milliárd forintot, és mindez úgy valósult meg, hogy közben nem emeltük azok mértékét” – fogalmazott. Hozzáfűzte: megmarad a helyi iparűzési adó címkézésének lehetősége is, ami egri különlegesség és a helyi civil szervezetek, intézmények működését segíti.
A hiánnyal idén sem kalkuláló büdzsét ezúttal is konstruktív vita után, ellenszavazat nélkül, 13 képviselő támogatásával, öt tartózkodás mellett fogadta el a testület. A mintegy 3 milliárd forint központi támogatáson és 9,2 milliárd forint saját bevételen túl 24 milliárd forintot megközelítő forrás szerepel önkormányzati nagyberuházások finanszírozására. A működési költségekre mintegy 11 milliárd forintot különít el az ez évi költségvetés – tájékoztatott a városvezető.
Közlése szerint a rendeletben szereplő 570 millió forintos hitelfelvételi keret kezelhető, hiszen annak egyharmada még tavalyról áthúzódó tétel. Emellett az elfogadott dokumentumban jelentős fejlesztési tartalék is van. A helyhatóság 2019-ben 304 millió forintos hiteltörlesztési kiadással számol, a kamatkiadás mindössze 9 millió forint. Az önkormányzat állampapír vásárlását is tervezi, mintegy egymilliárd forintért.
Habis László rámutatott: az elmúlt évi után az idei büdzséből is kitűnik, hogy Eger “történelmi léptékű fejlesztések időszakát éli”, a beruházásokat és felújításokat tartalmazó költségvetési tételek uniós és állami finanszírozású, valamint önerős beruházásokat egyaránt tartalmaznak.
Ebből egyebek mellett intézmények, utak és egyéb közterületek épülnek, illetve újulnak meg, folytatódik a vár és a déli iparterület fejlesztése, épül az M25-ös gyorsforgalmi út és edzőközpont kialakításával folytatódik a nemzeti vízilabda- és úszóközpont megvalósítása, valamint zajlik az intermodális közlekedési csomópont előkészítése, tervezése – mondta a polgármester.
