Csalók élnek vissza a ciprusi felügyelet nevével

A ciprusi pénzügyi felügyelet (Cyprus Securities and Exchange Commission (CySEC)) tudomására jutott, hogy nevével visszaélve pénzért cserébe kártérítést ígérnek.

A csalók a felügyelet tisztviselőinek, jogi tanácsadóinak, és más ciprusi hatóság (mint például a Ciprusi Központi Bank) képviselőinek adják ki magukat. A CySEC figyelmeztet, hogy a fogyasztók semmiképpen ne reagáljanak a csalárd megkeresésekre, és mielőbb jelentsék azt.

A ciprusi felügyelet tájékoztatta a nemzetközi tőkepiaci felügyelőket tömörítő szervezetet, az IOSCO-t (International Organization of Securities Commissions) a vele kapcsolatban zajló csalássorozatról.

A magukat felügyeleti vagy központi banki tisztviselőnek kiadó csalók hamis ígéreteket tettek arra, hogy díj fejében segítik a befektetőket a felügyelet által korábban szankcionált cégekkel kapcsolatos esetleges károk rendezésében. E cégek eredetileg jellemzően spekulatív befektetési termékeket kínáló internetes kereskedés miatt kerültek korábban a ciprusi felügyelet látókörébe. A károsultaktól személyes adatokat, elérhetőséget kérnek, sokszor telefonon, emailben keresik meg őket. A megkeresés valódinak tűnhet, hiszen a csaláshoz felhasználják a ciprusi felügyelet nevét, címét, hivatalos logóját, pecsétjét, valódi tisztviselők aláírásának másolatát.

A CySEC felhívja a figyelmet, hogy soha nem keres meg befektetőket ilyen módon, soha nem kér ilyen formában személyes vagy pénzügyi adatot, és jogosultsága sincs eljárni pénzügyi kártérítési ügyekben, vagy ellenőrizni azokat. A CySEC ezzel kapcsolatban már több figyelmeztetést is kiadott.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében is történt hasonló csalás. A jegybank ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, esetenként az MNB hivatalos elérhetőségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló magyar nyelvű elektronikus levelet küldtek ki magánszemélyekhez. Ehhez hasonló megtévesztő csalási kísérlet ezt megelőzően 2016 decemberében is történt.

Ahogyan a ciprusi felügyelet, úgy az MNB sem küld ki ilyen tartalmú leveleket, és nem kéri a bankszámla, bankkártya adatokat, az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel. Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank azt javasolja az ilyen tartalmú üzeneteket kapott fogyasztóknak, hogy semmiképp ne válaszoljanak, és az esetet mielőbb jelezzék az MNB-nek.


Hasonló cikkek