Dagad a szegedi áfacsalás botrány

Többszázmilliós áfacsalással gyanúsított bűnszervezet nyolc tagjának letartóztatását indítványozta az ügyészség. A nyomozás eddigi adatai szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség csütörtökön közleményében tudatta az MTI-vel: a gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó, a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű gazdasági társaság 2013 és 2017 között valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől.

A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint áfafizetési kötelezettségeinek csökkentésére három, különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban részt vevő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsátására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, adót nem fizettek.
A bűncselekmény leplezéséért a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, a szórólapterjesztést koordináló területi vezetők, valamint a fiktív számlázó cégeket biztosító emberek vannak. A nyomozás eddigi adatai szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot, és a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.

A közlemény szerint a főügyészség a gyanúsítottak letartóztatására az 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult eljárásban a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye és ténye miatt tett indítványt. A nyomozás során beszerzett adatok szerint a gyanúsítottak egy része az eljárásról tudomást szerezve bizonyítékokat próbált eltüntetni, rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevőt próbált vallomása megváltoztatására rábírni, az eljárás során terhelő adatokat tartalmazó adathordozót próbált hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni.
A Nemzeti Adóhivatal Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Csongrád-Csanád megyei vizsgálati osztálya a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség által irányított nyomozásban kedden állította elő a gyanúsítottakat. A nyomozás a számlázási láncok teljes felderítésére irányul és további elkövetőkre is kiterjedhet.

Az ügyészség letartóztatásokra irányuló indítványáról a Kecskeméti Járásbíróság dönt csütörtökön – tudatta a főügyészség közleményében. Az Origo kedden azt írta, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért egyik önkormányzati képviselőjét, Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) polgármester “bizalmasát”, aki a cikk szerint Botka László legszűkebb köréhez tartozik, a szegedi önkormányzatban a család- és szociálpolitikáért, illetve sportért felelős tanácsnok, és a 2018-as választáson az MSZP és a Párbeszéd közös országgyűlési képviselőjelöltje volt Csongrád megye 2-es körzetében (Szeged). A szegedi önkormányzat azt közölte: megdöbbenve értesült Joób Márton ügyéről.

Joób Márton ügyéről semmilyen ismeretük nem volt, és annak “semmi köze nincs a képviselői munkájához” – írták közleményükben, hozzátéve, remélik, hogy “a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól.”

MTI

 


Hasonló cikkek