Dallamot rejt az Utolsó vacsora

Takó Hajnalka

A sokat elemzett festmény, szinte minden részletébe rejtett jelentést vélnek belelátni. Belemagyarázások avagy izgalmas felvetések-e ezek?

A reneszánsz a mai napig az egyik legkutatottabb korszak, szellemisége és kiemelkedő alakjai (filozófusok, tudósok, felfedezők, művészek) miatt is. A korszak egyik legemblematikusabb alkotása, Leonardo Utolsó vacsora festménye. Az 1495–1498 között készült szekkó, azt a fontos pillanatot örökíti meg, amikor Krisztus hívei döbbenten megtudják, hogy egyikük áruló. A milánói Santa Maria delle Grazie-templom falára készült festményről, egyes szakértők úgy vélik, zenei dallamot rejt magában. Leonardo kutatót szerint, mivel ügyesen játszott lírán, és hangszereket is tervezett – a feltevés elképzelhetően hangzik.

Giovanni Maria Pala olasz zenész informatikus, 2003-ban kutatásba kezdett, hogy megtalálja a festményben a meghallhatót. Véleménye szerint az Utolsó vacsora egyes részletei, hangjegyekként is dekoldólhatóak. “Olyan, mint egy rekviem, amely Jézus szenvedését hangsúlyozza” – mondja. La Musica Celata (Rejtett zene) című könyvében, arra ad magyarázatot, hogyan értelmezte a keresztény szimbólumokat, zenei nyomoknak.

A festményre öt vízszintes vonalat húzott, mintha egy kottára helyezné azt át. Megfigyelte, hogy a festményen szereplő kenyércipók, valamint Jézus és a 12 apostol keze, mind egy-egy hangjegy helyét adják ki. A hangjegyeknek zeneileg először semmi értelme nem volt.  Rájött, hogyha a kottát Leonardo tükörírásához hasonlóan jobbról balra olvassa, egy 40 perces dallam áll össze belőle. Pala szerint a zene legszebben a sípos orgona hangján szólal meg. Leonardo korában ezt használták leggyakrabban egyházi zenéhez.

Ez az elmélet közel sem olyan provokatív vagy hiteltelen, mint a Da Vinci-kód könyv felvetései. A könyvben az Utolsó vacsora körüli szenzációt az adja, miszerint Jézust körülvevő 12 apostol közül, az egyik valójában Mária Magdolnát ábrázolja. Burkolt utalás arra, hogy kettejüknek gyermeke született, leszármazottaik kiléte pedig titok. Pala úgy véli az ő felfedezése távol áll az ilyen összeesküvésszerű elméletektől. Mint mondja, “da Vinci nem volt eretnek. Egy olyan ember képe merül fel, aki igazán hisz Istenben.”

 

 

Pannonhirnök | Kultúra

Kövessen minket: Facebook


Hasonló cikkek