Diákok idézték meg a Trianon előtti Magyarországot Tiszafüreden

Tiszafüred főterén a nemzeti összetartozás napja alkalmából több száz iskolás formázta meg a történelmi Magyarország alakját, benne a Trianon után megmaradt országgal.

 

Tiszteletadás a világháborús emlékműnél Tiszafüreden (Fotó: Facebook/ Újvári Imre)

 

A megemlékezésről Facebook oldalán adott hírt Újvári Imre, Tiszafüred polgármestere.

 

„A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, több száz iskolás gyermek és pedagógusok részvételével megformáztuk a történelmi Nagy-Magyarország alakját és benne a Trianon után megmaradt anyaország térképét.

Felemelő érzés volt látni, ahogy a gyermekek egymás vállát fogva, az Ismerős Arcok Nélküled című slágerének dallamára megjelenítették a történelmi határokat. Megható pillanatok voltak”- áll a polgármester bejegyzésében.

 

Június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. Tiszafüreden már pénteken megtartották a megemlékezést: megkoszorúzták a városban található világháborús emlékművet, a diákok pedig – mintegy élőláncot alkotva – megjelenítették a történelmi, valamint a Trianon utáni Magyarország határait.

 

Mi történt Trianonban?

 

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában a békediktátumot, az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként. A paktum a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre.

Kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következtében Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének kétharmadát. Trianonban olyan határokat húztak, ahol összetartozó egységeket választottak szét. Városokat, falvakat vágtak ketté: ilyen például Komárom, Szabadka, Nagyszalonta, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Nagylak.

 

A magyar delegáció a francia külügyminisztérium lépcsőjén 1920. január 13-án (Fotó: Bibliothèque Nationale de France)

 

A magyar küldöttség gróf Apponyi Albert vezetésével, hét főmegbízottal (gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Popovics Sándor, Lers Vilmos, gróf Somssich László, Zoltán Béla, Ottlyk Iván), valamint számos tanácsadóval, szakértővel 1920. január 6-án érkezett Párizsba, hogy tárgyaljon a békefeltételekről a győztes felekkel.

 

Távozott a magyar delegáció

 

Átvette a magyar küldöttség a szerződés végleges szövegét, de Apponyi nem kívánta aláírni az elfogadhatatlan feltételeket, ezért társaival együtt elhagyta a békekonferencia helyszínét és hazautazott Budapestre.

Az aláírás végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában történt meg, ahol két politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot. Helyi idő szerint 16 óra 32 perckor a történelmi Magyarország megszűnt létezni.

 

Trianon utóélete a művészetben

 

trianoni döntés okozta fájdalom számos művészt, alkotót megihletett. Így született meg például 1920-ban Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna tollából az egyik leghíresebb mű, a Magyar Hiszekegy.

Az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dala a magyarok összetartozásáról szól, és az együttes 2007-es Éberálom című albumán jelent meg. A dal az Ismerős Arcok és Szepesi Richárd “Ricsosz” előadásában meghallgatható alább:

 

 

 

Szöveg: Vona Ildikó

Nyitókép: Megemlékezés a nemzeti összetartozás napja alkalmából Tiszafüreden (Fotó: Faccebook/ Újvári Imre)

Kövessen minket a Facebookon is!

 


Vona Ildikó

Híradások, beszámolók művészeti, színházi, zenei eseményekről, valamint interjúk készítése ismert művészekkel.

Hasonló cikkek