Ha abból a marketinghipotézisből indulunk ki, hogy egy-egy település komplex termék, amely tárgyiasult (közutak, iskolák, sport- és kulturális létesítmények, infrastrukturális szolgáltatók stb.) és arculati elemekből (helyi média, turisztikai attrakciók, kulturális és sportesemények, fesztiválok stb.) áll, akkor a településgazdálkodás hatékonysága új értelmezést nyerhet.
Gondoljunk itt például arra, hogy a korábbiakhoz képest napjainkra mennyire megváltozott a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) prioritási tengelye. Az előző európai uniós ciklusokban megfogalmazott célkitűzésekkel szemben ma már a TOP a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre irányuló támogatásokat részesíti előnyben. Ez arra ösztönzi a települések vezetőit, hogy előbb teremtsék meg azt a gazdasági potenciált, amely később majd „megtermeli” azt az összeget, amelyet aztán jóléti célokra lehet fordítani.
Egy-egy település főterének díszburkolattal és korszerű világítással történő felújítása, a főutca rendbetétele nagyon is helyénvaló dolog, ám az ilyen rekonstrukcióknak évről évre lesz egy bizonyos fenntartási költsége, míg a célirányos gazdaságfejlesztési beruházás folyamatosan termeli a pénzt, melyből aztán lehet jóléti célú beruházásokat megvalósítani, akár díszteret építeni. (Félreértés ne essék, a korábbi uniós ciklusokban a települések százainál fontos beruházások valósultak meg, ám azok sok esetben nem voltak képesek megtermelni a létrehozásukra fordított forintokat.) A közeljövőben – a TOP újfajta gazdaságfilozófiájával összhangban − olyan pályázatok lesznek kiírva, amelyek egyszerre hasznosak és szükségesek a települések számára.
Meggyőződésünk, hogy a településvezetésben is alkalmazhatóak az üzleti életben már bevált marketingszemléletű irányítási és menedzsment módszerek mind a teljes település vonatkozásában, mind pedig az egyes projektek szintjén.
Fontos, hogy a településmarketingre költött forintok arányban legyenek az adott település méretével, illetve gazdasági erejével. Vannak gyönyörű falvak és akadnak ronda városok. Nem mindig az elköltött forintok mennyisége, hanem sok esetben az egyes projektek testreszabottsága lehet a siker záloga.
Ne feledjük, hogy a turisztikai (és egyéb) szolgáltatások bővítése mellett az idegenforgalmi fejlesztések másik fontos pillére éppen a városmarketing. Ha egy település nem alakít ki önálló arculatot, nem dolgoz ki saját marketingstratégiát, akkor az országos kínálaton belül alulreprezentált marad. Az utazási ajánlatok között böngésző potenciális vendég fantáziáját gyakran egy-egy ízléses kiadvány, hangulatos fotó, frappáns szlogen mozgatja meg, amikor úti célját kiválasztja.
Ezért nem mindegy, hogy mi kerül az utazási irodák pultjaira vagy az országos és a megyei médiába a településünkről. S hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk: a hatásos piaci megjelenéshez szükséges arculat- és marketingstratégia még jó néhány hazai településen hiányzik. Pedig ez része lehetne a lakosok identitását, valamint a város megjelenését erősítő stratégiának.
Walter Béla
