A keceli Flóra Virágfesztivál és Országos Fazekas Találkozó különleges színfoltja volt a Dutra kiállítás.
Aki nem járatos a traktor-fronton, annak semmit nem mond az a két szó. Ám aki ismeri, az tudja, mit jelent a traktorok közt a Dutra, és vannak lelkes Dutra-rajongók is, akik rendszeresen találkoznak, összejöveteleket szerveznek az ország különböző szegleteiben. Balatonbogláron magánkézben lévő Dutra-múzeum is található. A különböző foglalkozású Dutra-imádókat a magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek szeretete köti össze.
Kecelen most 12 Dutra traktor sorakozott fel, munkaeszközökkel együtt, kiskőrösi, keceli és bócsai tulajdonosaik, valamint a Kiskőrösi Dutra Baráti kör jóvoltából.
A Dutrák a Vörös Csillag traktorgyár által gyártott járművek voltak. Dömpereik és rakodóik különlegességei a vezető leszállása nélkül elfordítható ülések voltak. A sofőr két kormányt kezelhetett, egyet előre- és egyet hátramenetben. Neve a dömper angol nevéből (dumper) és a traktor szó házasításából keletkezett. Az emblematikussá vált orrnehéz, gumikerekes, négykerék-meghajtású Dutra traktorcsaládot 1958-tól 1975-ig gyártották. A Vörös Csillag Traktorgyár mint állami vállalat első modelljeinek egyike a Dutra DR–50 dömper lett, amelyet a Jáműfejlesztési Intézetben fejlesztettek ki az 1950-es évek elején. A cél egy könnyen, olcsón és tömegesen gyártható, egyszerű, igénytelen teherszállító jármű kialakítása volt, amely a világháború utáni újjáépítés igényeit ki tudta elégíteni. A gyár 1955-ben kezdte el a sorozatgyártást, amely 1966-ig folyt. Az üzemet később a győri Rába Vagon és Gépgyárhoz csatolták, majd Kispesten zajlott a Rába-Steiger 245 erőgép szériagyártása, amely a nagyüzemi talajművelés meghatározó jellegű traktora lett. Az utolsó traktorok 2002-ben hagyták el a gyárat.
Budapest II. kerületében, Hűvösvölgy egyik kis utcájában, a Heinrich utcában, nem messze az Ördög-ároktól épült volna meg Majsai János Mór ferences atya gondolata és Molnár Farkas építész tervei alapján a két világháború közötti templomépítészet egyik legjelentősebb darabja, a Magyar Szentföld-templom. Ám a munkálatok a II. világháború, majd a kommunista fordulat miatt soha nem fejeződtek be. A templomtorzóban később a Vörös Csillag Traktorgyár gépösszeszerelő-műhelye és exportraktára élte világát. Ami ezek után megmaradt a Magyar Szentföld templomból, jó ideje elhagyatottan, az enyészetnek kitetten áll.
A háromnapos rendezvényen, a fagyos szélviharban sokan csodálták meg a ma is munkaképes remekeket. Kitűnő alkalom volt arra is, hogy az érdeklődőknek bemutassanak egy-egy érdekes műszaki megoldást: sokan most láttak először közelről ilyen mezőgazdasági gépeket. A virágokon és fazekasmestereken megfáradt gyerekek körében pedig igazán népszerűek voltak a brummogó gépcsodák. Aki rákívánkozott, az vásárban a traktorok műanyag változatának boldog tulajdonosa is lehetett.
Vasárnap este aztán hazapöfögtek a Dutrák, hogy aztán újból munkába álljanak vagy elpihenjenek büszke tulajdonosuk pajtájában.
