Döntött a Kúria a borravalóról

A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől. A legfelsőbb bírói fórum az után döntött, hogy egy közigazgatási perben az adóhatóság megbírságolt egy fővárosi kávézót, mert az ellenőrzésnél a pénztárgép kasszájában többletet találtak.

Az adóhatósági ellenőrzés során tartott próbavásárlást és pénztárzárást követően felvett jegyzőkönyv szerint a pénztárgép kasszája 12 210 forint többletet tartalmazott a hozzátartozó pénztárgép 145 125 forintos bevételéhez képest.

A vendéglátóhely úgy működött, hogy a vendégek az asztaloknál a pincéreknek fizettek, a pincérek az ellenértéket a borravalóval együtt a pénztárcájukba tették, majd időközönként a pénztárcájukból a pénztárgépbe helyezték át a náluk lévő pénzt. A napi bevételt az irodában tartották, a borravalót pedig a pultnál, egy dobozban.

Az adóhatóság álláspontja szerint az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a tényleges bevétel és a pénztárzárás bevétele közötti eltéréssel a mulasztás megvalósult, ezért bírságolt.

A másodfokú adóhatóság helybenhagyta az első fokú adóhatóságnak a felperessel szemben az eltérés miatt pénzbírságot kiszabó határozatát, mondván, hogy az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a felperes tényleges bevétele és a pénztárzárás bevétele között lévő eltéréssel a mulasztás megvalósult, így az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg a 48/2013. NGM-rendelet 49. paragrafus (2) bekezdésének megsértését. Hivatkozott a rendelet 4. számú melléklet 6.5. pontjára, illetőleg 6. alpontjára, kifejtve, hogy bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem az értékesítéshez kötődik, de módosítja a fióktartalmat.

A cég bírósághoz fordult a bírság miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indoklásban megállapította, hogy a rendelet 49. paragrafusának (2) bekezdése szerint a pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyezni a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik. Elfogadta a felperes azon hivatkozását, mely szerint a borravaló ténye és kezelése olyan, az üzemeltető működési körébe eső sajátosság, amely alapot ad a pénztári egyenleg és a pénzkészlet eltérésére. Az eltérés mértékének tisztázására további bizonyítást tartott szükségesnek.

A Kúria viszont nem osztotta az elsőfokú bíróság jogértelmezését. Október 31-én meghozott határozatában kimondta: a szabály alól önmagában csak azért, mert borravalóval dolgoznak, még nem lehet kivételt tenni. A szabályozás ugyanis lehetővé teszi egy kód alkalmazásával, hogy a borravalót elkülönítve, jogszerűen pénztárgépbe helyezzék.

Az “üzemeltető működési sajátosságai” kitétel olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között a tevékenység jellege vagy fizikai jellemzői miatt szükségszerűen hosszabb idő telik el. A Kúria álláspontja szerint a borravaló ténye, és annak kezelésével kapcsolatos tevékenység, annak tárolási, elszámolási nehézségei nem alkalmasak a jogszabályban írt „üzemeltető működési sajátosságai” kivétel megalapozására. Ellenkező értelmezés esetén minden olyan helyzetben, ahol borravaló adására van lehetőség, a kivétel válna a fő szabállyá, amely – a Kúria megítélése szerint – nyilvánvalóan nem lehetett a jogalkotó célja, ellenkező esetben ezt a helyzetet külön nevesítette volna.

Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a rendelet a RSN07 kód alkalmazhatóságával lehetőséget biztosít a borravaló jogszerű pénztárgépbe helyezésére. Vagyis maga a jogszabály is tartalmaz szabályozást erre az élethelyzetre, nem tekinti azt kivételes körülménynek.

Miután a borravaló kezelése, mint az üzemeltető működési sajátossága nem alapozza meg a Rendelet 49/A. § (2) bekezdésében írt kivétel alkalmazhatóságát, nincs indoka az elsőfokú bíróság által az alperes tényállás felderítési kötelezettségének részleges elmulasztása pótlása miatt elrendelt további tényállás felderítésnek. A borravaló kezelésének folyamata nem minősíthető a pénztárgépet üzemeltetők olyan működési sajátosságának, amelyek megalapozhatnák a pénzkészlet és a pénztárgép bizonylatolt pénzmozgásai egyenlegének eltérését.


Hasonló cikkek