Fókuszba került a forint gyengülése az elmúlt hetek-hónapok után, 335 körül pedig felmerül a kérdés, hogy eleget gyengült-e már a forint, vagy készülni kell még ennél gyengébb árfolyamokra. A fundamentumok alapján azért vegyes a kép, de a technikai elemzés, vagy éppen a múltbeli tapasztalatok mintha azt mondanák, hogy a 340 feletti szintek már tényleg durvák lennének.
Szinte a csapból is a forint gyengülése folyik már az utóbbi hetekben-hónapokban, miután az euróval szemben márciusban még 314 körül járt a forint, mostanra pedig már 335-ig jutott. A 7,5 százalékos gyengülés után sokan már 400-as forintárfolyammal riogattak, persze azért ennek a valószínűségét kellően alacsonyra értékelve, helyesen.
Nyilván a forint árfolyamát rengeteg tényező alakítja, csak hogy párat említsünk:
- globális tőkepiaci hangulat,
- hazai monetáris politika,
- külföldi monetáris politika és általános hozamkörnyezet,
- hazai reálgazdasági folyamatok,
- globális reálgazdasági folyamatok,
- tömegpszichológia, stb.
| Aki tehát arra vállalkozik, hogy nagyot mondva megjósolja a forint árfolyamát igen nehéz küldetésre vállalkozik, valamennyi tényezőnél el kell ugyanis találnia a folyamatokat. Ez már csak azért sem könnyű, mert a fentiek azért egymással is (néha nem is könnyen kiszámítható) kölcsönhatásban vannak, és sokszor reagálnak egymásra (pl. hazai és globális monetáris politika). |
Emiatt talán a technikai elemzés és a korábbi adatok elemzése lehetnek azok, aminek segítségével a némileg tisztább képet kaphatunk, ezzel próbálhatunk meg fogódzkodót találni. Persze ettől még a fundamentumok is számítanak, a romló folyó fizetési mérleg például lehet negatívum, vagy éppen az, hogy az inflációs jelentésben ma reggel ezeket a számokat is lefelé módosították a következő évekre (erre gyengült is ma reggel a forint).
| A nagyképet nézve azért az is információ lehet, hogy közép-hosszú távon a forint azért lassú leértékelődési pályán van, az évi 1-2 százalékos forint gyengülés (átlagban) kvázi alapforgatókönyv lehet a befektetők, tréderek számára. Ez például az export szempontjából egyáltalán nem hátrányos, és a stabilitást sem veszélyezteti, ugyanakkor ettől még a rövid távú ingadozás lehet ennél jóval nagyobb, hol egyik, hol másik irányba, tehát ezzel is mindenképpen számolni kell, főleg a trédereknek. |
MI AZ ÚJ SZINT?
A 335-ös forintnál leginkább az a kérdés merül tehát fel, hogy ez lesz-e az új ellenállás, ez lesz-e az új sávtető, vagy van-e még tér 340-ig, vagy akár 350-ig? Ami biztos, hogy
- 2015-ben 320-nál (megerősítve a 2011-es szinteket)
- 2018-ban pedig 330-nál jelölt ki új csúcsot a forint,
ez alapján pedig azért nem kizárt, hogy most sem az 5-forintos, hanem a 10 forintos, tehát a 340-es szint jelent majd ellenállást. Ez azt jelentené, hogy az új sáv 330-340 között húzódik majd, de van arra is esély, hogy nem megyünk el idáig, és végül 320-335 között lehet egy nagyobb, 15 forintos új sáv.
| Ami tény, hogy 330 körül is már megosztottak voltak a vezető gazdasági döntéshozók a kérdésben, az MNB azt hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, míg Varga Mihály inkább a forint stabilizálódásának előnyeit emelte ki a közgazdász vándorgyűlésen. Emiatt tehát felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne kívánatos, vagy éppen elkerülendő a 340-es forint, ami már közel 10 százalékos éven belüli gyengülést jelentene. |
Az EURHUF napi grafikonja (2019.09.26 14:10)
Az sem lényegtelen információ egyébként, hogy az elmúlt években mekkora gyengülési hullámokat láthattunk. A válasz pedig az, hogy 10 százaléknál nagyobbat azért nem nagyon:
- 2017 augusztusa és 2018 júliusa között 9,6 százalékos gyengülés
- 2015 áprilisa és 2015 júliusa között 7,6 százalékos gyengülés
- 2014 november és 2015 január között 7,8 százalékos gyengülés
- 2012 augusztusa és 2013 márciusa között 12,5 százalékos gyengülés
Ebből azért az derül ki, hogy az elmúlt években látott 4 nagyobb gyengülési hullám átlagosan 9,4 százalékos mértékű volt, és durván félévig tartott. Ez alapján a mostani gyengülési trend időben pont az átlagnál van (március vége óta tart), és 340 körüli szintet jelölne ki. Persze 4 adat alapján következtetést levonni azért nem érdemes, ez inkább csak játék a számokkal, csak minimális fogódzkodót nyújthat.
Az viszont a fentiekből talán kiolvasható – még ha nem is nagy magabiztossággal – hogy 340 fölé talán nem biztos, hogy várni kell a forintot. Ez technikailag sem biztos, hogy reális forgatókönyv, illetve a múltbeli tapasztalatok alapján is már inkább kiugró jelenség lenne.
Aztán persze gyorsan jöhet egy-két gyengébb makroadat a világból, vagy egy Twitter-üzenet a kereskedelmi háborúról, és gyorsan borul is az elmélet.
Az EURHUF havi grafikonja (2019.09.26 14:10)
forrás: kbcequitas
