Egészségügy: más adatokat közölt az Okfő és a MOK

Jerez J. Gyula

Számháború kezdődött?

Március 1-jével az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka, több mint 106 ezer szakember választotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, a kilépés mellett az előzetes adatokhoz képest jóval kevesebben, alig 4000-ren döntöttek – közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) szerdán az MTI-vel.

Azt írták, a végső adatok beérkezésével megállapítható, hogy a korábban összesítettnél is kevesebben – az egészségügyi dolgozók alig 3,7 százaléka – döntöttek úgy, hogy távoznak az állami struktúrából. Ezzel párhuzamosan – szerdáig – csaknem 700 új belépő is érkezett a rendszerbe. Hangsúlyozták, hogy a betegellátás mindenhol biztosított.

Az Okfő közölte: a korábbi jogviszony a törvény szerint március 1-jével szűnt meg, és a jelenleg kieső dolgozói létszám nem haladja meg az éves fluktuáció időarányos részét. Jelenleg felmérik, hogy a dolgozók mely szakmai területekről távoztak – írták.

Kiemelték, azzal, hogy csaknem 700-an érkeztek a rendszerbe „a magyar orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók szakmai elkötelezettségének köszönhetően a betegellátást veszélyeztető helyzet sehol nem állt elő”, csak egy-egy intézménynél merült fel „átmeneti humánerőforrás-hiány”. Az intézményvezetők tájékoztatása szerint belső átcsoportosítással mindenütt képesek kezelni a helyzetet – olvasható az Okfő közleményében.

Hozzátették: a szervezet folytatja a tárgyalásokat az ágazat dolgozóival, szakmai szervezeteivel a felmerülő kérdések tisztázásáért.
Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató keddi sajtótájékoztatóján – a hétfő esti adatok alapján – azt mondta: az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését, de ez az arány akár 96 százalékig is felmehet.

Közben a Magyar Orvosi Kamara is előállt a maga számaival: az ő adataik szerint 5500 egészségügyi dolgozó (orvos, ápoló) hagyta ott az állami finanszírozású egészségügyet. Szerdai közleményük szerint „hiányuk most, a járvány újabb hulláma alatt és utána, az újjáépítés során is fájó lesz.” Csak remélni tudják, hogy van és lesz számukra visszaút.

Mint írják, a többezer alá nem író bizonyítja, hogy  a váltás a szükségesnél és indokoltnál sokkal több feszültséggel, konfliktussal járt. Ennek főbb okai szerintük többek között az, hogy a dolgozóknak a MOK többszörös kérése ellenére igen rövid idő állt rendelkezésre a szerződéseik megismerésére és a felelős döntésre, valamint hogy bizonyos, törvény által nem szabályozott  kérdésekben (mint amilyenek az ügyeleti munkaórák  díjazása, az ügyelet utáni pihenőnap díjazása) nem született jogszabály által garantált megoldás, hanem ismét helyi alkuk döntöttek

Kiemelik: az is, hogy az eredeti, sokat vitatott egészségügyi jogviszony-törvényt finomító  OKFŐ utasítások nem kaptak  kellő publicitást, és nem csökkentették kellően a kezdeti ellenérzéseket.

Azt is tapasztalták, hogy a vezetői magatartás nagyban befolyásolta az aláírási hajlandóságot, mert ott jelentek meg leginkább a problémák, feszültségek, ahol a vezetés tárgyalás és konszenzuskeresés helyett erőből kívánta megoldani a problémát. Ezért – teszik hozzá – a maguk részéről „a tegnapi napot nem egy a folyamat lezárásának, hanem egy új szakasz kezdetének tekintjük, ahol a most rendszerszerűen nem orvosolt problémák (köztük a 70-80-90%-ban megállapított ügyeleti díjak és a másnapi pihenőnap nem fizetése) jogszabályok általi korrekcióját törekszünk majd elérni.”

Folyt. köv.?

 

Hazai Tükör | PannonHírnök

Kövessen minket: Facebook 


Jerez J. Gyula

Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek