Egy perc Örkénnyel: Van választásunk

Két rossz opció közül érdemesebb a kisebbiket választani.

A rohanó hétköznapokban gyakran előfordul az emberrel, hogy nem marad ideje az olvasásra, hiszen ezt a tevékenységet nem olyan egyszerű beiktatni a napi rutinunkba. Mindenképpen egy sokkal hosszabb folyamatról van szó, mint egy rövidebb sorozatrész – vagy akár egy film − megtekintése, hiszen ezeknek belátható időn belül vége lesz, míg egy regény elolvasása akár több napot is igénybe vehet.

Nos, ha nem akarunk végleg lemondani az olvasás nyújtotta élményekről, de sokszor még egy novella sem fér bele a napi beosztásunkba, arra is van megoldás. Örkény István méltán híres egyperces novellái remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy műveljük magunkat miközben egyben időt is megspórolunk. Ezek az írások kifejezetten rövidek – maximum egy-két oldalasak −, szórakoztatóak, humorosak, sokszor valamilyen váratlan csattanóval a végükön.

Ebben a cikksorozatban minden héten egy másik egyperces írást ajánlunk olvasásra a szerzőtől, amelyek reméljük, kellemes kikapcsolódást nyújtanak majd.

VAN VÁLASZTÁSUNK

A légikisasszony ide-oda lapozott a légi menetrendben. A kisujjában volt az egész, csak a biztonság kedvéért nézett utána.

– Van egy szép gép, mely Bécsből indul, és 16.10-kor érkezik Rómába.

– Ez fog a kifutópályán fölrobbanni?

– Hát bizony – mondta a légikisasszony.

– Más baj is van – jegyezte meg az utas. – Mire beérek a városba, zárva lesznek az összes hivatalok.

– Hát akkor ne Bécsben, hanem Prágában tessék átszállni. Ez a járat már háromnegyed egykor Rómában van.

– Ez már jobban hangzik – állapította meg az utas.

– Viszont Prágában három órát kell a csatlakozásra várni.

– Megéri – mondta az utas. – A bécsi géppel ugyanis elvesztek egy napot.

– Akkor jobb lesz a prágai géppel menni. Sajnos, ennek reggel hétkor van az indulása.

– Nem ideális – mondta az utas. – Ha tudom, hogy korán kell fölkelnem, le se hunyom éjszaka a szemem.

– Eszerint ön mindenképpen elveszít egy napot? – mosolygott rá a légikisasszony. – Akkor hát melyik géppel parancsol utazni?

– Talán mégis inkább a prágaival – mondta az utas. – Majd beveszek este egy erős altatót.

– Remélem, tudja – kérdezte a légikisasszony -, hogy ezzel a géppel is van egy kis bibi?

– Én csak azt hallottam, hogy az Alpesekben szétzúzódik egy sziklán. Vagy ez nem az?

– De igen. Ízzé-porrá megy széjjel – mondta a légikisasszony, s átnyújtva a jegyet, gépiesen hozzátette:

– Jó utat.

Az egyperces novella forrása: Magyar Elektronikus Könyvtár

Kultúra | Pannon Hírnök 

Kövessen minket: Facebook


Fritsi Péter

Gyerekkorom óta szoros kapcsolat fűz a könyvekhez, olvasáshoz. Legfőbb életterem a könyvtár. Könyvtárosi munkám mellett újságírással foglalkozom.

Hasonló cikkek