A kultúra bölcsője is a család, a magyar kultúráé és az európai kultúráé, amely a családban gyökerezik – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hivatalos megnyitóján szombaton Veszprémben.
“A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik”
“Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal. Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is – sorolta a példákat az államfő.
Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget. “A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik” – hangsúlyozta.
“A kultúra éltet és reményt ad. Képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell”
Vészterhes időkben járunk, a járványok, természeti és gazdasági csapások, háborúk útját akarják állni az életnek, véget akarnak vetni a gyarapodásnak, meg akarnak fosztani a biztonságtól, ki akarják tépni belőlünk a reményt – hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: az élet azonban utat követel magának, az óvóhelyeken is születnek kisbabák, a növekvő árak mellett is ádáz küzdelem zajlik a jobb életért, a művészek nem szűnnek meg alkotni. “A kultúra éltet és reményt ad. Képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell” – mondta.
Az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük
Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor nem valami elszigetelt, különös képződményt próbálunk Európának bemutatni. A különösben az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük.
Hozzátette: ezért lehet ma velünk Horvátország köztársasági elnöke, aki vendégségbe jött, haza, hiszen a horvát és a magyar kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. Az olyanok életművei, mint Zrínyi Miklós, Miroslav Krleza, Verancsics Fausztusz, Manuel Strlek vagy éppen közös királyunk, Könyves Kálmán azt a közép-európai kulturális gazdagságot fejezik ki, mely a politikán, a gazdaságon túlmutatóan alapozza meg stratégiai szövetségünket.
Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás, a harmónia végül mégis velük együtt lehet tökéletes.
“Abban a meggyőződésben ünnepelünk együtt, hogy Európának legalább annyira szüksége van ránk, mint ahogyan nekünk is szükségünk van a nemzetek erős, a mainál sokkal erősebb Európájára. S szükség van a többiekre is, a Balkán népeire és nemzeteire, akikkel sorsközösségben szenvedtünk évszázadokon keresztül” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: ha voltunk is egymásnak olykor ellenfelei, ma a kölcsönös előnyök jegyében működünk együtt. Magyarország küzd azért, hogy ők ne csak lélekben, kultúrában, életérzésben tartozzanak a közös Európánkhoz, hanem jogi, gazdasági értelemben is. Az egyesülés nem beolvadás, visszük, tartjuk, gyarapítjuk ezután is az elődök örökségét, gazdagítva Európát.
A karmester nem Brüsszelben, nem is közöttünk, hanem valahol magunk felett, az egek magasságban van
A köztársasági elnök hangsúlyozta: Európában a németek, franciák, olaszok, skandinávok, a közép-európaiak, horvátok és magyarok mellett a szerbeknek, montenegróiaknak, koszóvóiaknak, észak-macedónoknak, albánoknak vagy Bosznia-Hercegovina népének és kultúrájának is helye van. Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás, a harmónia végül mégis velük együtt lehet tökéletes. “Főképp, ha tudjuk, hogy a karmester nem Brüsszelben, nem is közöttünk, hanem valahol magunk felett, az egek magasságban van” – jegyezte meg.
Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa a különöst és közöst jeleníti meg nemcsak történetében, hanem jelenében is: királynéi Európát hozták, a magyarok világát vitték Európa más országaiba – mondta, hozzáfűzve: a kereszténység, a Veszprémi Főegyházmegye kultúrateremtő ereje mindig is az egyetemes isteni és emberi értékekből táplálkozott.
A veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program mellett a magyar kultúra napját, nemzeti imádságunk megszületésének 200. évfordulóját is ünnepeljük
“Így vagyunk magyarok, európaiak és közép-európaiak, keresztények és az egyetemes emberi értékek letéteményesei: emberek, akik családban akarják élni az életüket, s saját városuk, vidékük, országuk büszke lakóiként” – fogalmazott Novák Katalin.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program nyitánya mellett a magyar kultúra napjának előestéjét, nemzeti imádságunk megszületésének 200. évfordulóját is ünnepeljük.
Hozzátette: Kölcsey kis szatmári faluban írt költeménye, a Himnusz igazán csak a magyar lélekben rezonál, ezzel ünnepeljük győzelmeinket, siratjuk el vereségeinket, fejezzük ki reményünket a jobb közös jövőnkre, s még nagy halottjainktól is ezzel búcsúzunk.
EKF – Horvát államfő: sokkal több az, ami Európa nemzeteit összeköti, mint ami elválasztja
Sokkal több az, ami Európa nemzeteit összeköti, mint ami elválasztja – jelentette ki a horvát köztársasági elnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megnyitóján szombaton Veszprémben.
Zoran Milanovic azt mondta: az Európa kulturális fővárosa cím célja kiemelni az uniós tagországok kulturális gazdagságát, valamint elmélyíteni az európai polgárok körében az azonos kulturális térhez való tartozás érzését, elősegítve egymás kölcsönös megértését.
Ugyanakkor a projekt célja annak a tudatnak a fejlesztése is, hogy az európai kulturális tér különböző államok és városok közös hozzájárulásának eredménye – fogalmazott a horvát államfő. Zoran Milanovic hozzátette: ez különösen vonatkozik Közép-Európára, amelynek jellegzetesen összetett történelme van és ez mély nyomot hagy a kultúrán is.
Verancsics Faustus 1595-ben megírta és kinyomtatta Európa öt legnemesebb nyelvének szótárát
Szólt a horvát Verancsics Faustusról, akit 1579-ben kineveztek veszprémi várkapitánnyá. Örvendetesnek nevezte, hogy az ő életművét is felismeri a veszprémi EKF-program mint az európai szellemiség mintájául szolgáló példát. Ugyanis ékesíti mindazokat, akik más nyelvek ismerete révén túllépik saját országuk határait, értelmük határának fejlesztésével és másokkal folytatott párbeszédek segítségével pedig előítéleteiket is felszámolják.
Emlékeztetett: Verancsics Faustus 1595-ben megírta és kinyomtatta Európa öt legnemesebb nyelvének szótárát, amelyben a latin, az olasz és a német mellett egyenrangú helyet foglalt el a horvát és a magyar nyelv is. Ez volt a horvát és egyben a magyar nyelv első szótára is – jelezte Zoran Milanovic.
A horvát államfő üdvözölte, hogy a veszprémi EKF programban a klímaváltozás kihívásával is foglalkoznak. Kiváló alkalomnak nevezte, hogy a kultúra összefüggéseiben is kiemeljék ezt a kérdést és a polgárokban még inkább tudatosuljon, mekkora gazdagságot veszíthetünk, ha elmarad a kellő időben való cselekvés.
A veszprémiek közössége képes mindent közösen elérni
Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa videóüzenetében rámutatott arra, hogy az ünneplés éppen időszerű, hiszen közvetlenül megelőzi a magyar kultúra napját. “A megfelelő pillanat arra, hogy megünnepeljük az önök kulturális örökségének egyedülálló gazdagságát és polgáraik ragyogó tehetségét” – fogalmazott, hozzátéve: az emberek a kultúra alakítói és termékei is egyben.
A biztos kiemelte, hogy a veszprémiek közössége képes mindent közösen elérni, csak ők tudhatják, hogyan lehet legjobban kiaknázni a kulturális közösség és az összes többi helyi szereplő közötti szinergiákat az oktatástól az innovációig vagy az ifjúság ügyétől a sportig.
Mint mondta, Veszprémben a fenntarthatóság egy olyan téma, amely képes hidat teremteni a művészek és a tudósok között, a Balaton ökológiai kérdéseinek közös tanulmányozáshoz.
A koronavírus-járvány, az energiaválság akár le is téríthették volna Veszprémet a fejlődés útjáról, de mindvégig kitartottak céljaik megvalósítása mellett
Porga Gyula (Fidesz-KDNP) Veszprém polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a szervezők a programsorozat előkészítésekor mindvégig hittek az összefogás erejében.
A Bakony-Balaton régió közös kincsünk, melynek ápolásában Veszprém kiemelkedő szerepet vállalt. A város az évtized végére a harmónia, a magas életminőség, az erős közösségek városa szeretne lenni – hangsúlyozta.
Porga Gyula kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság akár le is téríthették volna Veszprémet a fejlődés útjáról, de mindvégig kitartottak céljaik megvalósítása mellett. Mint mondta, a megkezdett útnak azonban még korántsincs vége.
A veszprémi polgármester szavai szerint elismeréssel tartoznak az elődeiknek, hiszen az elnyert cím az eddigi tettek elismerését is jelenti.
A megnyitót követően Porga Gyula polgármester átvette az Európai Unió által a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros Program előkészületi munkáinak elismeréseként a városnak ítélt Melina Mercouri-díjat Maksi Mátyástól, az Európai Bizottság megbízott képviseletvezetőjétől.
Navracsics Tibor: kulturális és területfejlesztési dimenziója is van a programsorozatnak
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat kulturális és területfejlesztési dimenzióját egyaránt fontosnak nevezte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szombaton Veszprémben, sajtótájékoztatón.
A miniszter szerint abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van.
Hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. Ez pedig egy régió számára nemcsak sajátos profilt ad, hanem a gazdasági növekedést is segítheti – tette hozzá.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rámutatott: a programsorozat célja az európai kulturális örökség, valamint “saját színeink, erősségünk” felmutatása. Kiemelte: a magyar kultúra napja különös apropót ad a programsorozat megnyitójának. Szimbolikus jelentősége van számunkra a Himnusz születése 200. évfordulójának, Madách Imre, valamint Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának.
2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) felidézte: a pályázat megírásakor területfejlesztési, városfejlesztési, közösségfejlesztési eszközként tekintettek a programban való részvételre. Elmondta: 2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni. Ezt a célt is szem előtt tartják a programok megvalósítása során.
Tájékoztatása szerint 116 önkormányzat csatlakozott a programhoz négy éve, sikerként említette, hogy mindnyájukkal megmaradt az együttműködés.
A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság.
Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket.,
A nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél – fűzte hozzá.
Elmondása szerint a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban.
Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket – ismertette.
Újságírói kérdésre válaszolva Markovits Alíz tájékoztatott arról, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.
Forrás: MTI.
Nyitókép: Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hivatalos megnyitóján a veszprémi Hangvillában 2023. január 21-én. MTI/Bruzák Noémi
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
