A török külügyminiszter és a francia kormánypárt egyik képviselője összeszólalkozott az örmény népirtás kérdésében
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter és Sonia Krimi, a Köztársaság lendületben nevű francia kormánypárt parlamenti képviselőnője pénteken összeszólalkozott az örmények ellen az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtást illetően, amelyet Törökország határozottan tagad.
A vitára a dél-törökországi Antalyában, a NATO Parlamenti Közgyűlése 99. Rose-Roth Szemináriumán került sor, egy nappal az után, hogy csütörtökön megjelent a francia hivatalos közlönyben: április 24. mostantól az örmény népirtás emléknapja lesz Franciaországban.
Emmanuel Macron francia elnök a lépést február elején jelentette be, amelyet Törökország már akkor is a legmagasabb szinten elítélt.
A pénteki találkozót Mustafa Sentop török házelnök nyitotta meg. Sentop beszédében a népirtásra vonatkozó állítást alaptalannak nevezte, majd hangoztatta: Franciaország vagy szolgáljon meggyőző magyarázattal a gyarmatosítás idején Algériában történtekre és a 100 nap alatt 800 ezer ember halálát okozó ruandai népirtásra, vagy ne manipulálja más országok történelmét politikai céllal.
Sentopot követően Mevlüt Cavusoglu szólalt fel. Beszéde végeztével a hallgatóságban ülő Sonia Krimi szót kért és jelezte Cavusoglunak, hogy Sentop szavai sokkolták őt. Krimi azt kérdezte a török külügyminisztertől, hogy “a történelmet nem a győztesek írják?” A francia politikusnő emlékeztetett: a Kelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) több ország számára nem terrorszervezet, Törökország azonban annak tartja. Ezt figyelembe kell vennünk – tette hozzá.
Cavusoglu Krimi kijelentésére reagálva leszögezte: népirtást és történelmet illetően Franciaország az utolsó, amely kioktathatja Törökországot. Kifejtette: Ankara nem felejtette el a Ruandában és Algériában történteket. Franciaország vessen egy pillantást a saját sötét történelmére, és ne próbálja kioktatni Törökországot! – hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: Franciaország és a hozzá hasonló államok hozzászoktak ahhoz, hogy mindig “a főnököt játsszák“, kioktatják a többi országot, lenézik őket, és olyan döntéseket hoznak, amilyeneket akarnak. Ezért van az, hogy amikor például Törökország bírálja őket, sokkot kapnak – mutatott rá Cavusoglu. A török külügyminiszter úgy folytatta: “Most sem tudják elviselni, amit mondok. Egy múltbeli eseményt népirtásnak minősíteni a politikus feladata?” – tette fel a kérdést. Cavusoglu nyomatékosította: “Önök a joguknak tekintik, hogy egy országot a történelméért megítélhetnek, aminek a populizmus az oka. Önök csak nézzenek le minket továbbra is, mi pedig majd emlékeztetjük Önöket, hogy kik is tulajdonképpen” – zárta szavait a török külügyminiszter.
Sonia Krimi ezután elhagyta a találkozó helyszínét, miközben Cavusoglu megtapsolta őt. “Bravó, milyen udvarias és tisztelettudó” – mondta Cavusoglu, hozzáfűzve: a képviselőnő hozzá fog szokni, hogy Törökország szembesíti a valósággal.
Sentop később újságíróknak nyilatkozva közölte: feszültség nincs, csupán egy képviselő “barátunk csinálta a show-t“. A török házelnök egyúttal úgy vélte, hogy a francia politikus bár a teremből kiment, Antalyából még nem utazik el, mert az szép hely, ahonnan senki nem akar elmenni.
Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.
Franciaország 2001-ben ismerte el, hogy az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtással értek fel, és 2016 óta ott bűncselekménynek számít az örmény népirtás tagadása.
Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a “vörös vasárnapon” vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.
