A Felvidéki Gazdaságélénkítő Program, közismertebben a Baross Program sikeres első köre után január 21‑én meghirdették a program második körét. A második kör elsősorban a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra koncentrál, ám ezúttal a nagyobb vállalatok részvételével számolnak. A gazdaságélénkítő program új körének gazdaságpolitikai és közgazdasági céljairól és várható hatásairól Iván Tamás mesélt.
2017 őszén a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program első köre a kisebb vállalatokat szólította meg, amelyek 15 ezer euró támogatásért, 30% önrész mellett pályázhattak eszközbeszerzésekre. Több mint 90 százalékos nyerési rátát értek el, ami a gazdasági pályázatok esetében kimagasló.
Már az első kör is bizonyította, hogy van hitele és alapja a programnak. Erdélyben is meghirdették a nagyobb léptékű pályázatokat, Vajdaságban már a sokadik körben fut a program, de Kárpátalján, a zűrös politikai helyzet ellenére is sikeres körökön vannak túl.
A Közép‑európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. az új pályázati felhívásában a mezőgazdasági termelőktől kezdve az élelmiszer‑előállítókig tudnak pályázni a vállalkozók. Minimális támogatásként 50 millió forinttal lehet számolni, ami nagyságrendileg 150 ezer eurót jelent. Mivel a pályázatnak a támogatási intenzitása 50%, így a projekt nagyságának minimum 300 ezer eurónak kell lennie.
Be lehet nyújtani olyan projekteket is, ahol a támogatási összeg eléri a másfél millió eurót, mivel a pályázó kombinálhatja a kiírásban megfogalmazott két részterületet: egyszerre kérhet támogatást mezőgazdasági termelésre, illetve valamilyen termék feldolgozására. Ebben a kiírásban 10 és 70 között várható a nyertes pályázatok száma.
A Baross Tervvel és az MKP gazdasági programjával is összhangban vannak a fejlesztések. A sikeres pályázat egyik feltétele, hogy a projekt érdekében szlovákiai és magyar vállalatok közös vállalata alakuljon, így a program a határ két oldalán tevékenykedő vállalatok közötti kooperációt is elősegíti. A határ mindkét oldalán új piaci lehetőségek nyílhatnak, ami egy újabb kis lépés lehet a Kárpát‑medencei gazdasági tér újraépítésében. A másik feltétel reagál a régiókban jelen lévő munkanélküliségre, hiszen minden 20 millió forintnyi támogatás után egy új alkalmazottat kell felvenni. Így pedig pályázó vállalhatja a harmadik feltételt is, vagyis az integráló szerepet, miszerint a régiók gazdaságát erősítené, ha a helyi gazdasági szereplők között erősödne az együttműködés mértéke. Azaz a régiókban a helyiek egyfajta protekcionizmust alkalmaznának a tevékenységük során.
Mindezt a gyakorlatban úgy képzeljük el, hogy a második kiírásban nyertes vállalat integrátorként, helyi gazdaságszervezőként különféle alvállalkozói, beszállítói, kereskedelmi kapcsolatokat épít ki a térségükben található kisebb vállalatokkal, akár a Baross Program első körében nyertes vállalkozásokkal. Az első kör a kisebb vállalkozásoknak teremtett lehetőséget, hogy erősebbek, versenyképesebbek lehessenek, a második körtől pedig elvárható, hogy a régió erőteljesebben tudjon megjelenni mind a szlovákiai, mind a közép‑európai piacokon.
Forrás: Magyar7 c. hetilap 2019/5. száma, ma7.sk
