Trumpot újra fogják választani, és az egész világon megnő a határvédelem fontossága – nyilatkozta Jeff Sessions korábbi amerikai igazságügyi miniszter a budapesti Danube Institute-nak adott exkluzív interjújában. A hirado.hu összefoglalója.
Óriási a nyomás, hogy ne korlátozzák az illegális bevándorlást, de a járvány után nem lehet folytatni a nyitott határok politikáját.
Olcsó, könnyen elbocsátható munkaerőként tekint sok gazdasági szereplő arra a mintegy 11 millió bevándorlóra, akik illegálisan tartózkodnak az USA-ban – magyarázza Jeff Sessions, aki évtizedek óta az amerikai bevándorlásellenesek egyik vezéralakja. Ő inkább az elnökkel ért egyet: a bevándorláspolitikának nem üzleti vagy pénzügyi, hanem az amerikai nemzeti érdekeket kell szolgálnia.
A koronavírus-járvány több munkahelyet tett tönkre, mint amit az amerikaiak valaha megtapasztalhattak, hatalmas a munkanélküliség – figyelmeztet az előző igazságügyi miniszter. Ebben a katasztrófahelyzetben szerinte reálisan kellene hozzáállni a legális bevándorlás kérdéséhez is: jelentősen csökkenteni kellene a külföldi vendégmunkásoknak adott vízumok számát, mert egyszerűen nincs munkahely, amit betölthetnének – rengeteg amerikai sem jut munkához.
Hiába többszáz oldalas a bevándorlási és állampolgársági törvény, annyi benne a kiskapu, hogy az egész nem ér semmit.
Ha idén ősszel újra szenátornak választják az alabamai választók, Sessions azt ígéri, hogy bezárja ezeket a kiskapukat. Emlékeztet rá, hogy évente 1,1 millióan kapnak állandó letelepedési engedélyt – anélkül, hogy bárki vizsgálná a képzettségüket, vagy hogy mindez előmozdítja-e az Egyesült Államok érdekeit. Úgy véli, hogy a mostani járvány talán világossá teszi nemcsak az amerikai emberek, hanem a Kongresszus tagjai számára is, hogy nem lehet folytatni a nyitott határok politikáját.
„Vannak olyan városaink, ahol ha egy illegális bevándorló elkövet egy nagyon súlyos bűncselekményt (szexuális erőszak, fegyveres rablás, drogkereskedelem), a helyi vezetés akkor sem hajlandó részt venni a kitoloncolásában. Sőt, azt is megakadályozzák, hogy a szövetségi rendészet elfogja és kiutasítsa őt – még akkor is, ha elkövet egy újabb bűncselekményt.”
Szerinte az amerikaiak túlnyomó többsége egyébként is elutasítja ezt a gondolkodást, de most az egész világon egyre érzékenyebbek lesznek a nemzetek arra, hogy meg tudják védeni a határaikat.
Újra fogják választani Trumpot
Miközben a járványhelyzet miatt szünetel az előválasztási folyamat, mindenki azt találgatja, hogy a koronavírus és a gazdasági válság évében mit hoz a novemberi elnökválasztás. Sessions-nek határozott álláspontja van: ahogy 4 évvel korábban Hillary Clinton sem bírta tartani a tempót Donald Trumppal, úgy Biden sem lesz felvenni vele a versenyt. Mire eljön az ősz, amikor mindkét tábor teljes erőbedobással kampányol, akkor egyértelműen Trump fog kiemelkedni győztesen.
„Rendkívüli erővel és kommunikációs képességgel rendelkezik” – állítja az elnökről egykori minisztere, aki a 2016-os kampány részeseként testközelből láthatta a Trump-jelenséget.
Ez egy mozgalom, soha nem láttam még hasonlót
Rengeteg olyan embert meg tudott szólítani, akik korábban nem találták meg a helyüket a kétpárti politikai rendszerben, Trumpban viszont meglátták a reményt. Látták, hogy szembeszáll a rendszerrel, a politikai korrektséggel, hogy ő ki meri mondani: „az amerikai érdek legyen az első!” Sokan tartottak tőle, hogy nem fogja betartani az ígéreteit – emlékszik vissza Sessions –, de azóta kiderült, hogy kevés elnök tudta előtte ilyen magas arányban megvalósítani az ígéreteit. Ez az egyik ok, amiért nagyon népszerű: betartja, amit ígér.
Szigorúan ki kell vizsgálni az elnök elleni hadjárat politikai hátterét.
Ahogy arról a hirado.hu is részletesen beszámolt, fordulhat a kocka a Trump elleni hadjáratban: Jeff Sessions utódja, William Barr jelenlegi legfőbb ügyész vezetésével most azt akarják kideríteni, milyen politikai célok húzódhattak az elnök elleni vizsgálat mögött. Az interjúban Sessions elmondja: a Mueller-féle csapatban több olyan ember is dolgozott, akik elfogultak lehetettek – erős kapcsolataik voltak a Demokrata Párttal, és ellenségesek voltak Trumppal szemben.
A nyomozás során mindig elmentek a falig, talán még azon is túl – állítja Sessions, aki azonban emlékeztet: még így, egy hosszú és ellenséges folyamat végén is ártatlannak találták az elnököt. Azóta ráadásul kiderült, hogy Trump bizalmasának lehallgatásáról – ami az egész ügyet kirobbantotta – Barack Obama elnök és Joe Biden alelnök is tudott, emiatt Trump és hívei már Obamagate-ről beszélnek.
Története talán legjobb gazdasági állapotában érte a koronavírus az Egyesült Államokat.
Az elnökválasztás szempontjából sem mellékes, hogy az amerikaiak nem Trumpot hibáztatják a kialakult helyzetért a volt igazságügyi miniszter szerint. Ő Kína mellett elsősorban a WHO-t kritizálja, amely a járvány korai szakaszában azt állította, hogy nem fertőző a koronavírus, sőt, még támadták is Trumpot, amiért szinte rögtön korlátozta a beutazást Kínából. Az elnök azóta bejelentette, hogy az Egyesült Államok megszüntet minden kapcsolatot a WHO-val.
Bár nagyon súlyos károkat okozott a járvány, Sessions optimista a kilábalást illetően, és úgy látja, hogy a pénzpiacok is a vártnál gyorsabb és erőteljesebb visszapattanást várnak az amerikai gazdaságban.
A beszélgetés – amelyben a fentiek mellett szó esik Trump és Sessions konfliktusáról, valamint az amerikai-kínai rivalizálásról is – először az amerikai konzervatív gondolkodás egyik legfontosabb magazinja, a National Review oldalán jelent meg. A Danube Institute „Lockdown Diaries” című interjúsorozatának korábbi részeiben megszólalt Douglas Murray, Alberto Mingardi és John Fund is.
Forrás: hirado.hu
