Erdélyben is tragédia november 4-e

Vona Ildikó
Vona Ildikó

Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő 1956 Erdély című, levéltári adatokra épülő, kalotaszegi népdalokkal színesített, drámai hatású irodalmi műsorával zárult a Nemzeti Gyásznap alkalmából rendezett ünnepség a borsodi megyeszékhelyen.

Kilyén Ilka marosvásárhelyi színésznő emlékműsora

Miskolcon koszorúzással kezdődtek a megemlékezések. Elsőként Oláh Miklós emléktáblájánál helyeztek el virágokat a városvezetés, a pártok, szervezetek képviselői vasárnap délután. A 21 éves Oláh Miklós 1956-ban beállt nemzetőrnek, majd 1957-ben koholt vádak alapján kivégezték a Fazekas utcai börtönben. A Miskolci Statáriális Bíróság 1956 decembere és 1958 márciusa között 10 alkalommal szabott ki halálos ítéletet. A kivégzett forradalmárokat legtöbbször titokban, jeltelen sírokba temették el.

A 2002 óta álló ’56-os emlékműnél, a mártírok (Soltész József, Jakab András, Hullár Gábor, Bartha Béla, Kolozsi István, Varga Péter) sírjánál, valamint Klibán András, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) volt megyei elnökének emléktáblájánál  folytatódott a tiszteletadás a Hősök temetőjében, a záró eseményre pedig a Deszka templomban került sor.

Csak különleges alkalmakkor nyit ki a Hősök temetője

Egy ökomenikus istentisztelet részeként hallhatták a jelenlévők Kilyén Ilka színművésznő műsorát. Hiteles történelmi adatokra támaszkodó produkciójából megtudhattuk, hogy a magyarországi 1956-os forradalmi események hatására megmozdult egész Erdély, majd amikor a forradalom elbukott, Erdélyben is emberek ezreit hurcolták el, börtönözték be és ítélték el koncepciós perekben. 1956 októberében az erdélyi magyarság körében az anyaországihoz hasonló fegyveres harcokra nem került sor, ám az ottani magyarság ideig-óráig visszanyerte önbizalmát, szabadságba vetett hitét. A Bolyai Tudományegyetem megalakult Diákszövetség már célul tűzte ki a magyar iskolák, magyar egyetemek visszaállítását. A román párt- és államvezetés attól tartott, a forradalmi eszmék átterjednek Romániába, ezért már 1956. október 24-én szigorú intézkedéseket, totális cenzúrát vezetett be, növelte a határõrség létszámát, elrendelte a gyorshadtestek riadókészültségét. Szervezett koncepciós perekben megvádolták az erdélyi események résztvevõit rendszerellenes szervezkedéssel, uszítással, bujtogatással, valamint azzal, hogy követelték Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását.

November 4-et, a szovjet csapatok bevonulásának időpontját a magyar kormány 2013-ban nyilvánította Nemzeti Gyásznappá.  Ilyenkor Budapesten felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót, aztán elkezdődnek a főbb helyszíneken a megemlékezések az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.

A Deszka templom belseje

Kilyén Ilka művésznő drámai előadásából kiderült: nagyon elevenen élték meg lélekben ötvenhatot az erdélyi magyarok. Számukra a kommunista diktatúrával való szembenállást és a szabadságért történő kiállást jelképezte az októberi forradalom, november 4-ével pedig a szabadság reménye foszlott szét.

(Fotó: Vona Ildikó/ PTV)