Manapság egyre több szó esik az egészségkárosodottak integrációjáról, munkapiacra való bevonásukról. A fogyatékkal élők nagy része a mai napig nem tud munkát vállalni, annak ellenére, hogy egészségügyi állapota azt lehetővé tenné.
A Tenenet Polgári Társulás által Pozsonyban szervezett A fiatal egészségkárosodott emberek munkapiaci és szociális integrációja elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencián Németh Gabriella, a Magyar Közösség Pártja szociális ügyekért felelős alelnöke előadásban ismertette a szlovákiai jogi hátteret és gyakorlatot, de megoldási javaslatait is felvázolta.
„Világviszonylatban a szociálisan hátrányos helyzetű személyek közül mintegy 15 százalékot tesz ki az egészségkárosodás miatt kirekesztettek száma. Nagy részük mélyszegénységben él, kitéve mindennemű hátrányos megkülönböztetésnek, sérülnek emberi jogaik. Szlovákiában a 240 ezer aktív korban lévő egészségkárosodott személy közül csak 30 százalék dolgozik alkalmazottként, ami csupán 8,6 százaléka a produktív korban lévő aktív lakosságnak” – tudtuk meg Németh Gabriellától.
„Az MKP szociális politikájának egyik meghatározó eleme az esélyegyenlőség szorgalmazása nem csak a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetése, a családpolitika vagy a gyermekvállalás és nevelés, de ugyanúgy a foglalkoztatás terén is” – árulta el az alelnök.
Az MKP megfogalmazta azoknak az intézkedéseknek a szükségességét, amelyek elősegíthetik ezeknek a negatív adatoknak a részbeni javulását. „Szlovákiában az egészségkárosodott munkaerő csak mintegy 5 százaléka bír felsőfokú végzettséggel. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy szinte egyenes arányosság tapasztalható az alacsony végzettség és a munkanélküliség kialakulása között. Az alacsonyabb fokú személyiségi adottságok, a felkészültségi hiányosságok miatt gyakoribb az elhelyezkedésnél a sikertelenség, az alacsony önbizalom magával vonzza a továbbképzéseknél is az elbizonytalanodást” – nyilatkozta a szociális ügyekért felelős szakember.
„Az egészségkárosodottak, különösen a fiatal, pályakezdő, egészségi okokból hátrányos helyzetű munkaerő hatékonyabb és célirányosabb foglalkoztatását törvénymódosításokkal kell elősegíteni – véli Németh Gabriella.
Szerinte ma már nem elegendő a rokkantak foglalkoztatásának elmulasztásáért előírt járulék befizetése, az egészségkárosodott munkaerőnek munkahely kell. „A védett műhelyek és munkahelyek csak részleges megoldást jelentenek, egy bizonyos köztes munkapiacot, amely nem jelent tartós megoldást. Ezek a munkahelyek az állami támogatások megszűnése után, nagyrészt felszámolásra kerülnek. Sokkal hatékonyabb támogatási rendszer kell, amely a nyílt munkapiacon nyújt lehetőséget az egészségkárosodott munkaerő alkalmazására. Ezek a munkahelyek a munkapiac igényei alapján, nem adminisztratív módon jönnek létre, ezért a munkapiaci kereslet és kínálat függvényében tartósabbnak bizonyulnak. A munkahelyi asszisztensek alkalmazásának növelése, illetve nagyobb mértékű támogatása, vagy az egészségkárosodott munkaerő alacsonyabb produktivitása és az egészséges munkavállaló produktivitása közötti különbség kompenzálása megnövelheti az egészségkárosodott munkaerő elhelyezkedési esélyeit. Mindenképpen szükséges az adó- és járulékterhek mérséklése, nagyobb mértékű kedvezmények biztosítása az egészségkárosodott munkaerőt a nyílt munkapiacon alkalmazó munkaadók számára. Csökkenteni kell a támogatások igénylése körüli bürokráciát, könnyíteni a pályázati feltételeken, és növelni a támogatások mértékét is” – mondta Németh Gabriella.
Az MKP alelnöke úgy véli, nagy problémát okoz, hogy a munkaadók gyakran nem képesek identifikálni azokat a munkaköröket, amelyek megfelelnek az egészségkárosodott munkaerő megváltozott munkaképességének. „Ezért a munkaadókkal együttműködve ki kell dolgozni az egyes foglalkozások alapkövetelményeit, az úgynevezett profesiogramot. Alapkövetelmény a nyílt munkapiacon található megfelelő foglalkozások rendszerbe foglalása és azon egészségkárosodott személyek munkapiaci integrációja, akik nem szerepelnek a munkahivatalok nyilvántartásában.
Külön figyelmet kell fordítani a pályakezdő, szakmai gyakorlattal nem rendelkező fogyatékkal élő munkaerő támogatásának” – tudatta Németh Gabriella, aki szerint a munkapiac aktív intézkedéseinek keretén belül új támogatási formákat kell létrehozni. Ilyen például az alkalmazotti gyakorlat, amely elősegíti a fogyatékkal élő személy majdani adaptációját a nyílt munkapiacon. „Állami támogatással kell ösztönözni a munkaadókat, hogy ezeknek a fiataloknak is teremtsenek munkahelyeket. Az EU-s és nemzeti projektek segítségével az önkormányzatoknál és az önkormányzatok alá tartozó intézményeknél van esély ezek gazdasági feltételeinek megteremtésére. A cél egyértelműen az, hogy aki rokkantnyugdíjasként képes dolgozni, legyen munkahelye, a munkaképtelenek pedig tisztességes megélhetést biztosító ellátáshoz jussanak. Az átképzési programok, nemzeti projektek átdolgozásra szorulnak, a foglalkoztatáspolitikát a munkaerőpiac igényei szerint kell alakítani. A tisztességgel elvégzett munkáért annak megfelelő bér jár, a keresetnek biztosítania kell a tisztes megélhetést” – mondta a szakember.
„Nagy örömömre szolgált, hogy jeles külföldi és hazai szakemberek véleménye sok esetben megegyezett az MKP által javasolt intézkedésekkel, amelyek nagyban elősegíthetik az egészségkárosodottak foglalkoztatásának növelését Szlovákiában is” – árulta el Németh Gabriella.
NT
(Megjelent a Szabad Újság december 2-i számában.)
