Ez kell a magyar családoknak: óvoda, női foglalkoztatás, ingatlan támogatások

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízásából készített tanulmányt a Hétfa Kutatóintézet. Ebben azt vizsgálták, hogy a családpolitikai intézkedések milyen hatást gyakoroltak a születésszámra 2010 és 2014 között. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által rendelt tanulmányok közös gondolkodásra hívják a szakembereket.

Egy sikeres gazdaságpolitikának és egy vonzó befektetési vagy befektetői környezet kialakításának nagyon sok feltétele van – közölte Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője az M1 Forint, fillér című műsorában. Mint mondta, ennek részesei a közszolgáltatások minősége és a családpolitikai támogatások, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetben élünk.

Családpolitikai intézkedések hatása

A tanulmány kimutatta, hogy a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a női foglalkoztatás erősítése és az ingatlanvásárlás támogatása azok a családpolitikai intézkedések, amelyeknek a legnagyobb a hatása a születésszámra. Szabó-Morvai Ágnes, a Hétfa Kutatóintézet vezető kutatója a bölcsődei férőhelyek számának növelését emelte ki, mert szerinte ez nem csak a harmadik gyerek, de az első és a második gyermek vállalását is támogatja.

A bölcsődei férőhelyek növelése azért létfontosságú, mert Magyarországon a nyugat-európai trendnek megfelelően

sok édesanya szeretne vissza térni a munkaerőpiacra.

Ennek nemcsak anyagi, hanem szociális okai is vannak. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest a másfélszeresére, 48 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ezt 2020-ra a tervek szerint 60 ezerre növelik.

Szabó-Morvai Ágnes szerint a lakástámogatások és a családi adókedvezmény hatása is érezhető, ami nem annyira meglepő, hiszen sok olyan magyar család van, akik első, második vagy harmadik gyermeket szeretnének vállalni, és eddig talán azért nem vállaltak, mert nem tudták, hogy sikerül-e felnevelni a munkajövedelmükből. A kormány családpolitikájának alapköve a családi adókedvezmény, illetve a kedvezményes lakáshitel valamint lakásvásárlási támogatás biztosítása. A KSH adatai szerint 2011-ben volt a valaha mért legalacsonyabb születésszám Magyarországon, amely az intézkedések hatására jelentősen növekedett.

Egy nőre átlagosan 1,24 gyermek jutott, ami egy nagyon alacsony szám, hiszen olyan 2 körüli érték kellene ahhoz, hogy a társadalom reprodukálja magát – hívta fel a figyelmet Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára.

Globális trend

Mint mondta, ez volt a mélypont, de innentől kezdve már egy folyamatos emelkedés volt megfigyelhető egészen 2016-ig, amikor már 1,5-öt ért el a mutató. Hozzátette, azóta egy stagnálás figyelhető meg, amely európai összehasonlításban a közepes átlagnál valamivel alacsonyabbnak mondható.

A születésszám csökkenése globális trend. 2010-ben 27 államban csökkent legalább 1 százalékkal a népesség, 2050-re már 55 ilyen ország lesz.

A tanulmány szerint, amely 2014-ig öleli fel a családpolitikai intézkedések hatását, az első gyermek születéséről döntenek a legnehezebben a párok. Ezt követően már könnyebben vállalnak második vagy harmadik gyermeket. Ezzel összhangban áll a július elsejével életbe lépett családvédelmi akcióterv babaváró hitel programja, amely kamatmentes hitelt biztosít a családalapítás előtt állóknak.

Forrás: M1


Hasonló cikkek