Feledésbe merült, hogy Kotleba le akarta dönteni a Kossuth-szobrot?

Bár a közvélemény-kutatások a nemzetiségekre vonatkozóan pontatlanok, a Focus felmérése szerint a magyarok 5-6 százaléka is a fasisztákra szavazna. Az ĽSNS támogatottságának növekedése azonban jelentős veszélyt jelent a demokratikus berendezkedésre.

A szélsőjobboldali Kotlebáék – ĽSNS-re a választók 13,6 százaléka szavazna, ami 24 parlamenti mandátumot eredményezne, derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség által közölt, a pártok támogatottságáról szóló felméréséből. A szélsőséges formáció támogatottságának szintje viszonylag széles hibahatáron belül, 11,2–16 százalék között mozog.

Slosiarik szerint Kotlebáék erősödése azzal magyarázható, hogy sok olyan választót tudnak megszólítani, aki 2016-ban nem járult az urnákhoz. Ezen kívül Marian Kotleba pártja magához tudta csábítani a Smer néhány szavazóját, de ez a növekmény kisebb részét teszi ki. A Smernek 2016-ban még több mint 28 százalékos támogatottsága volt, ma azonban Robert Fico pártja már csak nagyjából 19 százalékon van. A botrányok miatt csalódott smeres választók gyakran Kotleba pártjához vándorolnak.

Slosiarik arról beszélt, hogy míg 4 évvel ezelőtt az ĽSNS még inkább a fiatalokat szólította meg, ma már jelentős támogatottsággal rendelkezik a középkorúak között. A törvényhozásban Kotlebáék már másfél-két éve segítik a Smert. A Smer a kampányában semmilyen módon nem támadja Kotleba pártját, a többi ellenzéki pártra vonatkozóan pedig már több lejárató videót is publikáltak. Ugyanakkor a kommunikációjában az ĽSNS sem támadja a Smert. Mivel a választók már régebben csalódtak a standard politikai pártokban, az egész rendszer megváltoztatását szeretnék. „Ez viszont olyan változás lenne, amely már nem biztos, hogy összeegyeztethető a jogállamiság elveivel.” – magyarázta Daniel Milo, a GLOBSEC elemzőközpont szakembere. Maga Kotleba népszerűségét az is elősegíti, hogy egy emberközeli politikusnak mutatja magát, gyakran jár a választói között.

A Kotleba pártjának a magyar kisebbséghez való viszonyulásáról Daniel Milo elmondta, régebben soviniszta és nacionalista hangokat ütött meg. Így például lapunk 2005 júniusában arról írt, hogy Kotleba azt üzente Rozsnyó polgármesterének, ha nem távolíttatja el Kossuth Lajos szobrát a főtérről, hamarosan ők maguk teszik meg. „2013–14 óta azonban az ĽSNS arra törekszik, hogy a kevert nemzetiségű területek lakosságát is megszólítsa.” – mondta az elemző, és arról is beszélt, hogy a szélsőséges párt jelenleg inkább romaellenes retorikát használ.

  • 2010-ben a parlamenti választáson az ĽSNS mindössze 1,33 %-ot szerzett.
  • 2013-ban 55,53 %-os eredménnyel Marian Kotlebát besztercebányai megyeelnökké választották.
  • 2016-ban a parlamenti választáson már a szavazók 8,04 %-a támogatta a fasiszta pártot.
  • 2019-ben az államfőválasztáson Kotleba a szavazatok 10,39 %-át szerezte meg.

Az ĽSNS listáján ma már magyar származású, magyarul beszélő emberek is indulnak. Így a jelöltlista 10. helyén vág neki a választásnak Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere is. Magyar jelöltet más rendszerellenes párt jelöltjei között is találunk. A Vlasť listájának 8. helyén szerepel Rudolf Durdík somorjai vállalkozó, aki a Vatikáni rádió magyar adásának magyarul adott interjút. Milo szerint Harabin pártjának témái között vannak olyanok, amelyek átfedést mutatnak az ĽSNS témáival, de sokkal kevésbé jellemző rá például a roma-, vagy zsidóellenes retorika.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint nagyon nyugtalanító, hogy egyre több választó támogatja az ĽSNS-t. „Verbálisan állandóan támadják a rendszert, megkérdőjelezik a demokráciát.” – mondta a szakember. Hozzátette, az ilyen pártok megfertőzik a társadalmat azzal, ahogyan az egyes problémákról beszélnek. „Gyűlöletet keltenek.” – magyarázta Mesežnikov.

Forrás: ujszo.com


Milány Kincső

Kommunikáció és médiatudomány. Ezt tanultam ebben érzem otthon magam. Na és persze a hírszerkesztés, online újságírás a PannonHírnök Külhon rovatában és a V4 Panorámánál.

Hasonló cikkek