Hiába volt Petro Porosenko elnökjelölti kampányának fő eleme az ukránt egyedüli államnyelvként elismerő törvény, a képviselők már a parlamenti választásra kacsingatva halogatják annak elfogadását.
Bő másfél héttel az ukrán elnökválasztás második fordulója előtt hirtelen a bizonytalanság uralta el az ország politikai életének fő helyszíneit. A parlamentnek elvben tegnap a nyelvtörvényre kellene koncentrálnia, de ahhoz képest, hogy már az első forduló előtt el akarták fogadtatni, a plenáris hét nyitó napján a módosító javaslatok 40 százaléka, több mint 800 indítvány még megvitatásra várt. Ebből kedd estére több mint 300-at ledolgoztak, 560 maradt. Irina Herascsenko, a Verhovna Rada első alelnöke, ezúttal is kivételes fontosságúnak nevezte a jogszabály elfogadását, de azon nyomban fölsorolt további teendőket, amelyek szintén fontosak. Ami a nyelvtörvényt illeti, egyre valószínűbb, hogy a képviselők nem tudják átrágni magukat a módosító halmazon, azért sem, mert nem mindenki tartja ezt egyformán fontosnak.
Már az első forduló előtt többen megjegyezték, hogy (persze, csak átmenetileg) még maga Porosenko elnök sem sietteti az ukrán nyelvet egyedüli államnyelvként törvényesítő jogszabály elfogadását, mert ugyan a nyelv volt választási kampányának egyik fő hívószava, de hirtelen úgy vélte, nem árt gondolnia a keleti területek túlnyomórészt orosz ajkú választópolgáraira is. Nos, ugyanerre gondolnak azok a képviselők is, akiknek jó ideje már az október végi parlamenti választás jár a fejükben, és ezeken a vidékeken akarnak majd egyéni mandátumot szerezni.A javaslatot gondozó parlamenti bizottság elnöke, Mikola Knyazsickij többször panaszkodott is, hogy bizonyos erők meg akarják akadályozni a törvény elfogadását. A szólásszabadság és információs bizottság elnöke, Viktorija Szlomar pedig kijelentette, ha a második forduló végéig nem sikerül pontot tenni a törvényhozási folyamat végére, akár el is halhat a kezdeményezés.
A politikai közvélemény figyelme azonban ezekben a napokban nem a parlamenti munkára, hanem a második fordulós főszereplőkre irányul. Mindenki várja az elnökjelölti vitát, miközben a két érintett még csak abban egyezett meg, hogy kész a vitára. De hogy ez hol zajlik le és mikor, arról ez idő szerint senki nem tud semmit. Porosenko kész 14-én vitázni az Olimpiai stadionban, 19-én azonban csak a közszolgálati tévé stúdiójában. A 19-e Zelenszkijnek is jó, de ő aznap a stadionban várja ellenfelét. A 19-e a Központi Választási Bizottságnak és a közszolgálati tévének is megfelelne, hiszen egy öt évvel ezelőtti törvény eleve úgy rendelkezik, a jelölteknek két nappal a második forduló előtt este 19 órakor a közszolgálati tévé stúdiójában kell megvívnia egymással.
Tetjana Slipacsuk, a bizottság elnöke kedd déli sajtótájékoztatóján nyomatékosan emlékeztetett erre, de hogy szavainak lesz-e foganatja, nem tudni. A tájékoztató után Zurab Alaszanija, a tévé első embere mindenesetre megjegyezte, nem biztos benne, hogy lesz vita. Ennek költségeit különben az állami költségvetésből fedezik, a törvény ezenkívül lehetőséget kínál, hogy a jelöltek bárhol másutt is vitázzanak, de már csak saját zsebre. Valaki gyorsan kiszámolta, hogy az Olimpiai stadion nagyjából hatmillió dollárba kerülne a két jelöltnek. Mire megszólaltak a stadionból is: az árat nem lehet előre még megmondani, sok tényezőtől függ. Az ilyesmi általában azt szokta jelenteni, hogy a “belebegtetett” összegnél többe fog kerülni a móka. Már ha egyáltalán sor kerül rá. Vagyis e tekintetben se biztos semmi.
A vitatott törvény
Az ukrán parlament első olvasatban már tavaly októberben elfogadta a nyelvtörvényt. Az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviseletei kisebbségellenesnek tartják azt, Magyarország tiltakozott, mint újabb magyarellenes intézkedés ellen. Budapest az oktatási törvény miatt blokkolja Ukrajna EU- és NATO integrációs törekvéseit. Jelenleg a nyelvtörvényhez benyújtott módosító indítványok vitája folyik Kijevben, a képviselők a keleti országrészekben élő orosz nyelvű választók várható reakciója miatt tartanak a voksvesztéstől az őszi parlamenti választásokon. A Majdan forradalma után hatalomra került új vezetés egyik első intézkedése volt egy nyelvtörvény elfogadása, amelyet azonban az Európai Unió felszólítására végül nem léptetett hatályba.
forrás: népszava
