Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg Szepsiben a Felvidéki Népviseletes Bált.
Köszöntőjében kiemelte a népszokások, népviseletek, hagyományok megőrzésének jelentőségét, valamint hangsúlyozta az összetartozás érzésének fontosságát. 13. alkalommal rendezték meg a táncos mulatságot, amelynek ezúttal már a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont új épülete adott otthont.
De mit kell tudni Szepsiről?
Tízezer lakosú város Szlovákiában, a Kassa környéki járásban. A Wikipédia 2021-es adatai szerint lakossága közel egyharmada magyar. A település a Bódva két partján terül el, Kassától 26 km-re délnyugatra, a Gömör-Tornai-karszt vidék kapujában. Cseppkőbarlangja majdnem 3 km-es hosszával Szlovákia 14. leghosszabb barlangja. Bonyolult, természetes földalatti labirintusát azonban turisták nem látogathatják.
Szepsi, az Árpád-kori település
1255-ben „Scepusy” néven említik először a források. A települést a tatárjárás után a Szepességből ide költöző németek alapították. Eredetileg Szekeresfalvának hívták, mert itt volt a királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete Később mezővárosként többféle kiváltságban részesült. Templomát 1290-ben III. András király kiváltságlevelében említik.
Zsigmond korában már virágzó helység Szepsi. A 15. században vára is volt, amit a cseh Giskra építtetett, hogy csapataival onnan kitörve fosztogassa a Bódva völgyének lakosait. 1449-ben Hunyadi János Giskra ellen indult és elfoglalta, majd földig rombolta az erődöt. Ezután a várost és a templomot kőfallal vették körül.
Szepsi lakói sokáig katolikusok voltak, a 16. században egy részük református hitre tért, majd később megjelentek az izraeliták és kis létszámban más vallási felekezetek.
Szepsi a trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Borovszky Samu történész az 1896-os monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló részében így ír:
„A BÓDVA- és a Kanyaptavölgy találkozása pontján, Kassától 30 kilométernyire délnyugatra fekszik Szepsi városa, mely hosszan nyulik el a Bódva mellett. Székhelye a csereháti járásnak, mint ilyen a szolgabiróságnak; van járásbirósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr-örsparancsnoksága. Kiinduló pontja a felső-bódvavölgyi (szepsi-meczenzéfi) szárnyvasutnak. Posta- és táviróállomás. Tulajdonképen csak két utczából áll, 330 házzal… Társas életét a polgári kaszinó s a kath. olvasókör, meg a tüzoltóegyesület eleveníti; a nagyrészt kisiparosokból és kisgazdákból álló polgárság hiteligényeit a takarékpénztár és egy hitelintézet elégiti ki. A szegényekről és betegekről a szegények-háza gondoskodik. Iskolája hat osztályu. A várostól nyugatra, a tornai uton van kis fürdője; a Szőllőtető-hegy oldalában (szintén nyugatra a várostól) emlitésre érdemes egy barlang, mely még nincs kikutatva…”
Helyi nevezetességek
A Szent Rókus kápolna az 1831-es kolerajárvány áldozatainak emlékére és Szent Rókus tiszteletére épült a város északi részében, a domboldalon.
Az 1795-ös tűzvészről mesél a Szojka-kapu, ami székely kapu, és az egyetlen műemlék, amely a pusztító tűzvészt túlélte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, illetve a csodával határos módon ez a kapu. Most a Kelet Szlovákiai Múzeum udvarán lehet megtekinteni Kassán.
Szepsi múzeuma a régi kovácsműhely kőépületében lett elhelyezve a Fő utcán. Első részében jellegzetes kovácsműhely van, mögötte három helyiség a város céheire emlékezik (csizmadia-, kalapos-, mézeskalácsos céh). A középső helyiség egy berendezett konyha a 19-20. század fordulóján használt tárgyakkal. A hátsó helyiségben festmények, fényképek, míg az udvaron mezőgazdasági felszerelések láthatók.
Szintén érdemes megnézi a 18.század végén épült katolikus plébánia klasszicista, valamint a Városháza 20. század elejéről való, szecessziós épületét.
Szepsi híres szülöttjei
A borbarátok bizonyára azonnal Szepsi Laczkó Máté nevét mondanák, hiszen hozzá fűződik az aszúbor feltalálása.
1630-ban készítette az első aszút Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjének terméséből.
Itt született Szepsi Korótz György, Bocskai István fejedelem írnoka. Szepsi Csombor Márton utazó is, aki az első magyar nyelvű útleírás, az „Europica Varietas” szerzője. A könyv 1620-ban jelent meg Kassán, és az 1616-1619-es európai körútját írja le.
Szintén Szepsi szülöttje Bartalos Gyula (1839-1923) régész, történész, valamint Juhász (Schäffer) Árpád újságíró, aki 1937–1938 között a kassai rádió magyar adásának szerkesztője volt.
MTI/Vajda János)
Magyarul tanulni
Szepsi komoly erőfeszítéseket tesz a magyar gyökerek ápolása érdekében. 18 tantermes, magyar tanítási nyelvű általános iskolája és gimnáziuma 1973-ban épült. 2022. március 23-án pedig a Jövőért Alapítvány kuratóriuma átadta a magyar kormány támogatásával elkészült új iskolaépületet a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontnak, amelyet 2015-ben hozott létre a Kassai Főegyházmegye, és amelynek addig nem volt saját otthona. Ebben az új épületben tartották meg 2023. február 3-án a Felvidéki Népviseletes Bált.
Nyitókép: Népviseletbe öltözött résztvevők a Felvidéki Népviseletes Bálon Szepsiben 2023. február 3-án. Fotó: MTI/Vajda János
Szöveg: Vona Ildikó
(Megjelenés eredeti dátum: 2023.02.05.)
