Charlie – aki hetven évhez közeledve még mindig heti négy fellépést ad, így jelenleg is az egyik legfoglalkoztatottabb zenész ma Magyarországon – hosszú és kalandos karriert mondhat a magáénak. Egyike azon magyar zenészeknek, énekeseknek, akik külföldön is sikeresen tudtak működni. Sőt: volt olyan időszak, amikor a nemzetközi sikerek nyomába sem értek a hazai fogadtatásnak.
Horváth Károly, ismertebb nevén Charlie,a rock, jazz, blues, funky műfajában is jól érzi magát, ám azt kevesen tudják róla, hogy az elsők között honosította meg nálunk a konga zenét.
„A zene mindenütt ugyanaz”
„Sokat jártam a világban, összességében volt vagy húsz év. Afrikától Skandináviáig éltem, hét nyelven beszéltek.” – nyilatkozta a művész, amikor a napokban Dunakeszin járt és adott fergeteges koncertet az ismert slágerekből zenész társaival.
– Merrefelé járt ez alatt a húsz év alatt?
– “Két-három évet zenéltem egy Afriaca nevű formációval, a Földközi-tenger partvidékén. A dubai érában, Irakban, Egyiptomban, Jordániában is jártam. A zene mindenütt ugyanaz. A közönség szeretett minket, népszerűek voltunk.
A Decca Olympiával Belgrádban is zenéltünk, a Generállal Lengyelországban és Kelet-Németországban turnéztunk.”
„Hosszú skandináv éjszakák…”
– Ez a hetvenes évek közepén volt…
– „Igen, ez volt a Generál-korszak. Aztán úgy alakult, hogy újabb tíz évet külföldön töltöttem.
A nyolcvanas években Norvégiában is éltem, de Japántól az Egyesült Államokig, sok helyre eljutottam. Senkinek nem tűnt fel, hogy magyarok voltunk: világéletemben énekeltem angol számokat, és zenésztársaim is több nyelven jól beszéltek.”
“A közönség nem mindig érti a zenét”
– Miért nem maradt itthon? Itt nem érezte jól magát?
– Sajnos a hazai közönség általában nem ért a zenéhez, és ez már negyven éve is így volt. Én a szakmának zenélek.” – mondja némi éllel a Liszt-díjas énekes.
„Ma már persze megszépülnek az emlékek, de külföldön az emberek jobban vevők voltak a minőségi zenére. Külföldön úgy voltunk kezelve, ahogy itthon senki, igazi művészeknek kijáró tisztelettel.”
– Mi a véleménye a tehetségkutatókról?
– „Nem túl jó a véleményem. Hányadik szériánál tartanak most? Tizedik? Ez már nem az énekesek szakmai tudásáról szól, sokkal inkább a zsűriről, no meg a kapcsolatokról és pénzről…
Szerencsésnek tartom magam, hogy én magam ezek nélkül idáig eljutottam. Ez persze nagyban köszönhető azoknak az embereknek, azoknak a zenésztársaknak, akikkel együtt dolgoztam és dolgozom.”
“A nóták is fantasztikusak, ezért is szólítják meg könnyen a közönséget. Ezek igazán jól megírt dalok, a szövegek a zene nélkül is megélnek, zseniális szövegírók munkái.
– Mire készül a közeljövőben?
– „Egy kis időre most Floridába megyek, de idén még jó pár fellépésem lesz. Novemberben a MOM Kulturális Központban lesz egy nagyobb fellépésünk, ahol Tóth Vera lesz a sztárvendég.
Jövőre: 70 éves jubileumi nagykoncert!
December 30-án az idén hetven éves Demjén Rózsi jubileumi nagykoncertjén leszek meghívott előadó, a Papp László Budapest Sportarénában. Jövőre pedig én leszek hetven éves.
Még talán csinálok egy lemezt jövőre, januárban kezdünk hozzá. Eddig már 38 lemezt adtam ki. A Rolling Stones hatot, a Beatles négyet… De nem «a» Charlie-ről szól ez a történet, hanem a kiváló zenészekről. Ez csapatmunka.” – hangsúlyozza a művész.
