Úgy tűnik, hogy Törökország gazdasági és katonai terjeszkedése a Földközi-tenger keleti medencéjében megállíthatatlan.
Miután sikeres diplomáciai manőverekkel elérte, hogy kiterjessze katonai jelenlétét északnyugat-szíria Idlib tartományára, teljes erővel Líbia felé fordult. A cél világos. A szinte működésképtelen ország gazdaságát kívánja egyenlőre indirekt módon a fennhatósága alá vonni.
2019 novemberében egyezséget kötött Líbiával, hogy közös kutatásokat végezhet a Földközi-tenger keleti medencéjében található olaj- és gázlelőhelyek után az egyezmény által meghatározott kizárólagos gazdasági övezetekben. Így Törökország eddigi követelt 50 ezer négyzetkilométer tengeri területe ezzel a közös líbiai tengerhatárral 190 ezer négyzetkilométerrel nőtt. Törökország ezzel maximálisra növelte a Földközi-tenger keleti részét érintő joghatóságát.
A török államfő Recep Tayyip Erdogan szerint a szerződés elsősorban Görögországot, de Egyiptomot, Izraelt, és az Ankara által el nem ismert Ciprusi Köztársaságot – amelyet törökül hivatalosan Dél-ciprusi Görög Igazgatásnak (GKRY) neveznek – is komolyan zavarja. Emlékeztetett: a Ciprusi Köztársaság 2003-ban Egyiptommal, 2007-ben Libanonnal, 2010-ben pedig Izraellel írt alá olyan megállapodásokat, amelyek “a nemzetközi jogot és Törökország jogait semmibe véve felparcellázták a Földközi-tenger keleti térségét“
Törökország szerint a kontinens közelében fekvő szigetek – akár az olyan méretűek, mint Ciprus vagy Kréta – nem rendelkezhetnek a kontinentális talapzat fölött, sem saját kizárólagos gazdasági övezetekkel. Így a Líbiával kötött egyezmény teljesen jogszerű.
A korábban már megkezdett török próbafúrások miatt az Európai Unió július közepén enyhébb szankciókat vezetett be Törökországgal szemben.
Törökország semmibe véve az EU rosszallását és Líbia nemzetközileg elismert kormányával megállapodott a kétoldalú együttműködés fokozásáról, mindenekelőtt a földközi-tengeri joghatóságról szóló, tavaly november végén aláírt egyezmény fejlesztéséről – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Ankarában, miután fogadta Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnököt.
A török televíziók által élőben közvetített közös tájékoztatón Erdogan rámutatott, hogy a közös munka további része is főként a tengerfenék alatt található energiahordozók utáni kutatást célozza.
| A török államfő egyúttal közölte: abban szintén egyetértettek, hogy Líbia polgárháború sújtotta szárazföldi területein folytatott együttműködésüket is kiszélesítik. Hozzátette: Ankara fokozottan fogja támogatni a Tripoliban székelő, legitim Szarrádzs-kormányt. |
Erdogan úgy vélte, hogy a béke legnagyobb akadályát a tobruki ellenkormány oldalán harcoló, “puccsista” Halífa Haftar tábornok, valamint azok képezik, akik katonai, anyagi és politikai támogatást nyújtanak csapatainak. A török elnök felszólította a nemzetközi szereplőket: akadályozzák meg, hogy Haftar illegálisan értékesítse azt a kőolajat, amely a líbiaiakat illeti meg.
A török államfő aláhúzta, hogy a konfliktusra megoldást csak az ENSZ égisze alatt egy, a líbiaiak vezette politikai folyamat biztosíthat.
| Szarrádzs felszólalásában leszögezte, hogy addig folytatják a harcot, amíg az ellenséget teljesen fel nem számolják. Miután háborús bűnösnek nevezte Haftart, ugyancsak nyomatékosította, hogy mostantól fogva semmilyen módon nem adnak neki tárgyalási lehetőséget, legyen bármekkora is a nyomás. |
Az ENSZ helyi missziója (UNSMIL) a hét elején még azt jelentette be: a szemben álló felek megegyeztek abban, hogy újrakezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.
Szarrádzs végül közölte: ott akarja látni Törökországot és a török cégeket Líbia újjáépítésénél.
A líbiai kormányfő néhány órával azután kezdett újabb tárgyalásokat Erdogannal a török fővárosban, hogy az egységkormányhoz hű erők ismét teljes felügyeletük alá vonták a líbiai főváros, Tripoli határait, és Haftar csapatai visszavonulót fújtak.
Az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó, Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) tavaly áprilisban indított offenzívát Tripoli ellen arra hivatkozva, hogy meg kell tisztítani az országot az egységkormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól.
Az elmúlt hónapokban fokozódtak a harcok Tripoli környékén, a kormányerők pedig az utóbbi hetekben több területet visszafoglaltak az LNA-tól.
Haftart a konfliktusban Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek is támogatja, míg Szarrádzsot Törökország segíti.
Korábban Görögország, Ciprus, és Egyiptom is a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a tengeri joghatóságra vonatkozó török-líbiai egyezményt, amely új határok meghúzásával tovább bonyolítja a Ciprus környéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásáról zajló vitát.
