Hat hónappal a francia elnökválasztás előtt gyorsan növekszik azoknak a listája, akik reménykednek, hogy Emmanuel Macront felváltják és helyére lépnek.
Macron még nem jelentette be, hogy indul a második ciklusért, de széles körben ezt várják. Legfőbb kihívójának a centrista La Republique en Marche párton belül Edouard Philippe volt miniszterelnököt tartották, de Le Havre polgármestere egyértelműen visszautasította, hogy ringbe szálljon.
A közvélemény-kutatások egyelőre Macron győzelmét mutatják, de a francia elnökválasztás köztudottan kiszámíthatatlan. Macron maga a tökéletes példa arra, hogy néhány hónappal a 2017-es választások előtt indított politikai mozgalmat, amelyet végül megnyert.
A választások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a munka és a megélhetési költségek – a vita a 2018-as Gilets Jaunes-tüntetések által kirobbantott –, valamint a környezet, a bevándorlás és a biztonság.
Az Euronews közelebbről megvizsgálja azokat, akik Macron kihívására pályáznak.
Marine Le Pen – Rassemblement National
Marine Le Pen Macron fő riválisának tekinthető, és az előrejelzések szerint a népszavazás második fordulójában csatlakozik hozzá.
Az 53 éves szélsőjobboldali vezető ragaszkodik kedvenc témáihoz, nevezetesen a bevándorláshoz és a biztonsághoz.
Az általa felvázolt intézkedések között szerepel a házasság útján történő honosítás és az automatikus állampolgárság megszüntetése a francia földön születettek számára.
Azt is tervezi, hogy a családi pótlékhoz való hozzáférést kizárólag a franciákra korlátozza, és a külföldiek számára öt év várakozási időt ír elő.
Ezenkívül el akarja törölni az „időszakos energiák” támogatását, beleértve a szél- és a fotovoltaikus energiát.
Ugyanakkor elvetette azt az elképzelést, hogy Franciaországot kivonják az Európai Unióból, a schengeni övezetből vagy az euróból.
Le Pen igyekezett tompítani pártja imázsát, mióta átvette apjától – akit többször elítéltek antiszemita megjegyzéseiért. Ez a pártot mainstreamebbé tette, de most fennáll a veszélye, hogy a jobboldalon túlszárnyalja egy új személy, Eric Zemmour.
Legfőbb kihívása az lesz, hogy hitelességét olyan kérdésekben építse, amelyek nem a bevándorlással és a biztonsággal kapcsolatosak. Tapasztalata és gazdasági ismeretei hiánya miatt 2017-ben Macron kizsigerelte egy televíziós vita során.
Jean-Luc Mélenchon – La France Insoumise
A 70 éves baloldali populista vezető negyedik lett a legutóbbi elnökválasztáson, az első fordulóban leadott szavazatok közel 20%-át megszerezve. Jelenleg a közvélemény-kutatások a szavazatok 10%-át írják neki.
Javaslatai mindeddig határozottan a szociális kérdésekről és a megélhetési költségekről szóltak.
Például bejelentette, hogy “szociális szükségtörvény” létrehozását tervezi, amely lehetővé tenné az alapvető szükségleti cikkek árának befagyasztását, beleértve az üzemanyagot, a gázt, az áramot és bizonyos élelmiszereket.
A havi minimálbért is fel akarja emelni a jelenlegi nettó 1258 euróról nettó 1400 euróra.
Mélenchon ellentmondásos figura. 2019 decemberében három hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 8000 eurós pénzbírságot kapott, mert megfélemlítette azokat a tisztviselőket, akik az irodájában házkutatást tartottak a finanszírozási szabálytalanságok miatt.
Anne Hidalgo – Szocialista Párt
A 62 éves férfi Párizs jelenlegi polgármestere, miután 2020-ban második ciklusát is megnyerte.
Az oktatási és egészségügyi rendszer “újjáépítését” szorgalmazta, és azt mondta, hogy “a munka kérdésének ismét központi kérdéssé kell válnia”.
Melenchonhoz hasonlóan ő is a bérek emelését tervezi. Elnökként azt mondta, hogy az egyik első lépése az lenne, hogy tárgyalásokat hívjon össze a szakszervezetekkel, “hogy a franciákat visszaállítsa olyan helyzetbe, ahol méltósággal élhetnek munkájukból“.
Yannick Jadot – Zöld Párt
Az 54 éves Jadot EP-képviselő, aki 2017-ben már megnyerte a zöldpárti belépőt a 2017-es elnökválasztáson, de a szocialisták jelöltje mögé tömörült.
Ezúttal valószínűtlennek tűnik egy ilyen szövetség annak ellenére, hogy a két baloldali párt összefogott a párizsi és marseille-i polgármester-választás megnyerése érdekében.
Programja ígéreteket tartalmaz az intenzív állattenyésztés megszüntetésére és a lobbik meggyengítésére, amely szerinte “nyeljék le a támogatásokat és a közpolitikákat, hogy az éghajlat, az egészségügy, a környezet és a társadalmi igazságosság végre elsőbbséget élvezzen”.
“A közpénz minden eurójának feltétele a környezet védelme. A Total-ig egyetlen euró sem szakít azzal a logikával, hogy mindig több olajat és több gázt keres a földben” – mondta.
Tervezi továbbá a vagyonadó visszaállítását és a fosszilis tüzelőanyagokba fektető pénzügyi eszközök nagyobb megadóztatását.
Végül nyilvánosságra hozta azt a tervet, hogy az ötéves mandátum alatt évi 50 milliárd eurót injektál az ország “megjavítására” és a gazdaság “újjáépítésére”. A pénzeszközöket infrastrukturális projektekre, lakhatásra, közlekedésre fordítanák, és segítenék a gazdaságot „a befektetés és a felelősségteljes fogyasztás jó körébe való átállásban”.
A közvélemény-kutatások a szavazatok 6-9 százalékát adják neki.
Republikánusok
A fő jobboldali párt még nem választotta ki jelöltjét. A Les Republicains (LR) tagjai december elején szavaznak jelöltjükre.
A három éllovas Xavier Bertrand, Valérie Pécresse és Michel Barnier vannak versenyben
Xavier Bertrand
Az 56 éves Bertrand a Hauts-De-France régió elnöke. Az egykori egészségügyi, majd munkaügyi miniszter jelenleg ő az, akit meg kell verni LR elnökjelölt-társainak.
Úgy mutatta be magát, mint “aki a mi (helyes) elképzeléseinket akarja győzni, megbékíteni a franciákat”, és kidolgozta a “három kiemelt terület” programját: “hatóság, munka és területek”.
A programjában már felvázolt tételek között szerepel egy nagy “társadalmi konferencia” a bértárgyalásra, a nukleáris energia részarányának 50%-ra csökkentése az ország energiaszerkezetében, valamint a szalafizmus betiltása.
Eric Zemmour
Az ellentmondásos rovatvezető, televíziós szakértő és író, Eric Zemmour is várhatóan ringbe száll.
A 63 éves Zemmour az iszlám, a bevándorlás és a nők elleni provokációiról híres, amelyek miatt többször is beperelték. 2011-ben faji megkülönböztetés provokálásáért, 2018-ban pedig a muszlimok iránti gyűlölet kiváltásáért ítélték el.
Érvelése szerint Franciaország geopolitikailag és gazdaságilag is hanyatlóban van, amit a bevándorlásnak, valamint a társadalom “iszlamizálódásának” és “elnőiesedésének” okolja.
Lehetséges jelöltségét annyira komolyan veszik, hogy a francia médiaszabályozó a múlt hónapban úgy döntött, hogy politikusnak kell tekinteni, nem újságírónak, és így műsoridejét korlátozni kell.
Zemmour ajánlata az Elysée-re valószínűleg árt Marine Le Pennek, mivel számos kérdésben hasonló álláspontot képviselnek. Pártjának több prominens alakja már felszólította Zemmourt, hogy gyűljön össze mögötte. Ez arra is késztetheti a Les Republicains jelöltjét, hogy bizonyos témákban jobbra forduljon, beleértve a bevándorlást és a biztonságot, hogy megállítsák a szavazatok esetleges elvándorlását.
Forrás: euronews
