Gazdaságfejlesztési rekordok, magyar űrstratégia, ökoturisztika, adócsökkentés

Ezek voltak a 47. hét fontosabb gazdasági eseményei

A hét fontosabb gazdasági eseményei. 

PannonHírnök / Nueco 2021. 11. 26.

„A 2050-es klímasemlegességi cél elérésében több országnak egy ideig szüksége lehet az atomenergiára, illetve egy ideig a földgázra” – Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese

Előzmények

Az előző összefoglalónkat itt olvashatják, melyből többek között kiderült az is, hogyan zöldülnek a települések, és mitől lesz újra erős a magyar vasúti járműgyártás. A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.

Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei

Folynak a tárgyalások az EU-val a hétéves költségvetésről

A hétéves költségvetéssel kapcsolatos partnerségről szóló megállapodásokról zajló tárgyalások jól haladnak Magyarország és az Európai Unió között, a helyreállítási alap kapcsán azonban az Európai Bizottság inkorrekt módon járt el, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően a korábban már informálisan létrejött megállapodást felrúgta – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Magyarország legnagyobb nemzetközi gazdaságfejlesztési programja

Magyarország Ugandában hajtja végre eddigi legnagyobb nemzetközi gazdaságfejlesztési programját a migráció megállítása érdekében – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető ugandai kollégáját, Odongo Jeje Abubakart fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „jelenleg a migráció és az azzal szoros összefüggésben lévő terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt Európa biztonságára”, márpedig ezek egyik elsődleges forrása Afrika.

A kormány úgy véli, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, és ebben fontos szövetségesek az ezen dolgozó, állampolgáraikat megtartani kívánó afrikai országok. „Európának, az európai országoknak és embereknek is az az érdeke, hogy az EU, Brüsszel ezeket az országokat támogassa a törekvéseik sikerre vitelében” – fogalmazott.

Majd hozzátette, hogy az európai forrásokat „a migráció folyamatos növelésének finanszírozása” helyett végre annak megállítására kellene fordítani. Szijjártó Péter aláhúzta: a kormány álláspontja szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, ezért 5,2 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre magyar finanszírozással és kivitelezéssel a világon az egyik legtöbb menekültet és migránst befogadó Ugandában.

Kiemelte, hogy magyar víztisztítási megoldásokkal jelenleg 160 ezer napi ívóvízellátását biztosítják egy menekülttáborban, emellett mobil egészségügyi konténereket szállítottak, valamint magyar kardiológiai eszközökkel szerelnek fel egy kampalai kórházat. Továbbá magyar cégek kiberbiztonsági központot hoztak létre, felállították a menekültek és migránsok biometrikus nyilvántartásai rendszerét, illetve a turisztikai szektor fejlesztését is támogatja Magyarország. Szavai szerint mindez azt a célt szolgálja, hogy a biztonsági, higiéniai és gazdasági körülmények lehetővé tegyék az ugandaiak és a már ott lévő bevándorlók Ugandában maradását.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a program folytatódni fog, a magyar Eximbank pedig 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar vállalatok szerepvállalásának támogatására. Hozzátette, Magyarország emellett Németországgal is együttműködik a Szanitáció milliók számára nevű fejlesztési programban, amelynek keretében 300 millió forinttal járult hozzá iskolák és kórházak higiéniai körülményeinek javításához.

Végezetül hangsúlyozta, hogy Uganda hosszú távú gazdasági fejlesztésére van szükség, ezen a téren pedig a kétoldalú együttműködés egyik fő területe a mezőgazdaság korszerűsítése. Ennek érdekében Magyarország agrárszakképzést kezdett az országban, szakemberek tucatjait látva el máris versenyképes tudással. Ezen felül évente húsz ugandai hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken állami ösztöndíjjal, s a nagy érdeklődést jelzi, hogy idén 122-en jelentkeztek ezekre a helyekre. Odongo Jeje Abubakar megköszönte Magyarország támogatását, és méltatta, hogy a déli és a keleti nyitás stratégiája is hozzájárul a globális együttműködéshez a közös kihívások megoldása érdekében.

Kijelentette, hogy a járvány elleni küzdelemben a védőoltás a legfontosabb eszköz, de önmagában nem elegendő, ugyanis a vakcinák még nem elérhetők azonos módon világszerte mindenhol.

2022-ben már januárban kiírják az első pályázatokat

A Magyar Falu Program forrásai rendelkezésre fognak állni a jövőben is, sőt az első pályázati kiírások 2022-ben már januárban megjelennek – hangsúlyozta a program kormánybiztosa csütörtökön a Fejér megyei Adonyban, ahol átadta a program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakást.

Rekordmértékben nőttek a beruházások

Rekordadatok érkeztek a beruházásokról, amelyek 12,4 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben – mondta Varga Mihály a Facebook oldalára feltett videóüzenetében. Ez azt jelenti, hogy 7800 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg kilenc hónap alatt az országban – tette hozzá a pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta a 2010-es 20 százalékról 27 százalék fölé emelkedett mostanra, ezzel az adattal az ország uniós szinten az elsők között van. A beruházásokat több ágazat is húzta, így az építőipar, a feldolgozóipar, a szállítmányozás, a raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlesztései is – mondta Varga Mihály.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány intézkedései a beruházási számokban is megmutatkoznak; az otthonteremtési program, az adócsökkentések és a vállalkozásokat segítő több ezer milliárd forintos támogatások jelentősen segítik a beruházások növekedését. Hozzátette: mára nemcsak a beruházási ráta, hanem a gazdasági növekedés terén is dobogós helyen áll Magyarország az unión belül, és azon dolgoznak, hogy megőrizzék ezt a lépéselőnyt.

A Parlament előtt a jövő évi adócsökkentésekről szóló törvényjavaslat

 Újabb jelentős adócsökkentések segítik a vállalkozásokat és a családokat. A Pénzügyminisztérium benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely 2022-ben több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor a kormány javaslatai nemcsak a vállalkozásoknak és a lakosságnak hoznak nagy könnyebbséget, hanem a gyermekes családoknak is

Magyarország egészségügyi ellátása nem függhet csak a külföldi szállítóktól

Az egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan évi 500 milliárd forint értéket állít majd elő – jelentette ki Varga Mihály az Egészségipari Támogatási Programban (ETP) résztvevő magyar vállalkozások Székesfehérváron rendezett kiállításán. A magyar gyógyszeripar válságállónak bizonyult és a gazdaság újraindításában is kulcsszerepe van – ezt a tárcavezető már a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének konferenciáján jelentette ki. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: tavaly a szektor bruttó hozzáadott értéke 565 milliárd forintot tett ki, ez másfélszerese a 2010. évinek, az ágazat 30 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

 A jövő magyar fegyverei

A Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. tartott kézifegyver bemutatót november 24-én, Táborfalván, amelyen részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. A cég bemutatta azokat a lőfegyvereket, amelyekkel a tervek szerint a Magyar Honvédség katonáit szerelhetik majd fel. A résztvevők így találkozhattak a G9HSP maroklőfegyver, a G9SMG géppisztoly, a G224AR gépkarabély, a G224LMG golyószóró és a G308BR típusú automata puska bemutató példányaival.

Mint Bozó Gábor, a részvénytársaság vezérigazgatója elmondta: két esztendővel ezelőtt kaptak felkérést egy teljesen magyar fejlesztésű kézi lőfegyvercsalád megalkotására. A csapat 2019 elején alakult meg és azóta is folyamatosan a fegyverek fejlesztésén dolgozik. Munkájuk eredménye – többek között – az a szabadalmi oltalmi bejegyzéssel rendelkező G9HSP maroklőfegyver, amely könnyű átszereléssel, néhány alkatrész cseréjével kakasos vagy ütőszeges elsütéssel is használható.

A bemutatón elhangzott: a G9HSP-ből három prototípus példányt adtak már át, az egyik fegyverrel a tartóssági vizsgálatok során már közel ötezer lövést adtak le. A technologizálás, majd a nullszéria legyártását követően a fegyverek első sorozatát csapatpróbára küldik, ahol – mások mellett – az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár katonái használják majd. Emellett már zajlik a géppisztoly és a golyószóró fejlesztése is, utóbbiból az eddigi visszajelzések felhasználásával a bemutatóra egy új, továbbfejlesztett változat is elkészült. Mint elhangzott: a golyószóró fejlesztése elsőbbséget kapott, hiszen a Magyar Honvédség – a különleges rendeltetésű dandár M249-esein kívül – nem rendelkezik ilyen kategóriájú támogató fegyverrel.

A kiállított fegyvereket Tikász Gyula nyugállományú mérnök alezredes, mesterlövész világbajnok mutatta be, válaszolva minden felmerülő kérdésre. A meghívott vendégek a fejlesztési programot ismertető előadást és a fegyverbemutatót követően a közeli lőtéren kipróbálhatták a G9HSP maroklőfegyvert, illetve egyes lövések leadásával a G9SMG géppisztolyt és a G224LMG golyószórót is.

Ökoturisztikai beruházások és rekordfejlesztések a nemzeti parkokban

Soha nem látott mértékű fejlesztéseket hajtottak végre a hazai nemzeti park igazgatóságok az elmúlt évtizedben, a projekteknek köszönhetően összesen 320 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotát Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Pécsett, a Pintér-kertben.

A kormány 2010 óta 27 milliárd forintot fordított az állami erdőgazdaságokon keresztül ökoturisztikai beruházások megvalósítására – ezt már az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára mondta csütörtökön Szentendrén. Zambó Péter a Bölcső-hegyi kilátó ünnepélyes átadásán elmondta, hogy az elmúlt tíz év ökoturisztikai fejlesztéseinek keretében 52 kilátó, 150 egyéb létesítmény, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült. Hozzátette, hogy emellett 11 500 kilométer jelzett erdei turistautat, 1600 kilométer kerékpározásra kijelölt utat és 400 kilométernyi lovaglóutat kezelnek az erdőgazdaságok. Csak a Pilisi Parkerdő területén 35 nagyobb ökoturisztikai fejlesztés valósult meg, köztük olyanok, mint a Naplás-tavi kilátó, a Hármashatárhegyi kilátó, a Rotter Lajos turistaház vagy a most átadott Bölcső-hegyi kilátó – fűzte hozzá az államtitkár.

Zambó Péter kitért arra is, hogy az erdőgazdaságok a hozzájuk tartozó erdei ökoturisztikai objektumok fenntartására évente 4 milliárd forintot fordítanak. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyarországi parkerdőkben évente 30 millió látogatási alkalmat regisztrálnak, ezért is jelentősek a hasonló beruházások.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására

Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására, amelynek legfőbb célja egy magyar kutatóűrhajós felküldése az évtized közepén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Portóban.

Több országban az atomenergiára is szükség lehet egy ideig

„A 2050-es klímasemlegességi cél elérésében több országnak egy ideig szüksége lehet az atomenergiára, illetve egy ideig a földgázra” – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese a KLíMA – a Green Policy Center Zöldpolitikai percek podcastadásában, írja a vasarnap.hu. Az elnökhelyettes a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a globálisan megbillent kereslet-kínálati egyensúly a legfontosabb oka az energiaárak szárnyalásának. A gázipart meglepte, hogy ilyen gyorsan és jelentős mértékben pattan vissza – főként az ázsiai – a gazdaság a koronavírus-járvány harmadik hulláma után.

Ságvári Pál szerint a megújuló technológiák még gyerekcipőben járnak, pedig a MEKH részéről örülnének, ha ezek már ki tudnák váltani a földgázt az energiatermelésből, így egy jövőbeni hasonló földgázpiaci zavar nem lenne ekkora hatással a villamos energia árára. Ságvári Pál szerint a zöldátállásnak mára komoly fundamentális alapjai vannak, a hazai tendereken már alig szorul támogatásra a megújulókból származó energia.

A teljes zöldátállás előtt a legnagyobb kihívásnak az időtényezőt látja a szakember. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy meg kell hagyni az uniós országoknak a választási lehetőséget, hogy milyen módon érik el a 2050-es klímasemlegességi célt. Ebben több országban az atomenergiának, illetve egy ideig még a gáznak is szerepe lehet. Alapvető fontosságú a fogyasztói oldal alkalmazkodása is, ezzel kapcsolatban az első és legfontosabb az energiahatékonyság növelése lenne, ami Ságvári Pál szerint egy „mostohagyerek” – senki nem tudott még rá jó szakpolitikát tervezni.

A Nueco vezetője korábban arról beszélt, hogy az elhibázott zöldfordulat energiaválságot okozott Európában. Pálfalvi Milán szerint Brüsszel a felelőtlen döntések árát a lakosságra, így a magyar családokra terhelné, amit klímavédelmi csomagnak álcáz. A szakember májusban a Hír TV-nek adott interjúban azt mondta, nem lehet az emberekkel megfizettetni a klímavédelem árát, azt a nagy kibocsátóknak kell viselniük. Úgy fogalmazott, az fizesse a zenészt, aki a nótát rendeli. A Magyar Nemzet is beszámolt róla, igazságosabb lenne a közteherviselés, ha a multinacionális nagyvállalatok az ökolábnyomukkal arányosan fizetnének Magyarországon, mivel ezen vállalatok környezeti hatása jóval nagyobb, mint az az ellentételezés, amelyeket a különböző természetvédelmi díjak formájában fizetnek – derül ki a Nueco felméréséből, amelyet a cég Facebook-oldalán osztottak meg.

 

Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja

 

Csökkenéssel zárt a BUX kispénteken

Az OTP árfolyamát az MNB kamatemelése átmenetileg föllendítette, de zárásra mérséklődött. Tovább

 

Az OTP húzta a magyar tőzsdét

Török Lajos kifejtette, a Mol piacán iránykeresés volt tapasztalható az olajárral kapcsolatos hírek miatt. Tovább


Elindult a kereskedés az AutoWallis új részvényeivel

A tőzsde autós vállalata végül 10 milliárd forintért bocsátott ki részvényeket a jegyzés előtt meghirdetett ársáv felső harmadában található 117 forintos árfolyamon. Tovább

 

Jelentős mozgások voltak a magyar tőzsdén

Jelentős mozgások voltak megfigyelhetőek a nap folyamán a BÉT-en; délelőtt a mínuszok domináltak, dél körül azonban megváltozott a kereskedés iránya. Tovább

 

Történelmi mélypontra került a forint

A forint a valaha elért leggyengébb árfolyamát érte el kedden délelőtt. Tovább

 

Csongrád-Csanád is madárinfluenzás

Megjelent megyénkben a madárinfluenza. Egy zsombói telepen azonosították, az intézkedések folyamatban vannak. Részletek a cikkben! Tovább

 

 

Az OTP húzta le a BUX-ot hétfőn

Tőkekivonás történik Magyarországról, ami a vezető részvények közül az OTP-n csapódott le a hét első kereskedési napján. Tovább

 

A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.

Ha tetszett a tudósítás, kérjük, támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek