Genfi megállapodás: nem mindenki örül Amerikában

Miközben az amerikai kormány vasárnap az Iránnal a nukleáris programjáról megkötött átmeneti megállapodás ellenőrizhetőségét igyekezett kiemelni, a kongresszus tagjai a kételyeiknek adtak hangot; de egyúttal hajlandóságot mutattak arra, hogy időt adjanak az alku megvalósulására azzal, hogy csak késleltetett érvényű szankciókat fogadnak el Teheránnal szemben.

John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap televíziós interjúk sorozatában hangoztatta, hogy a megállapodás megerősíti Izrael és a térség biztonságát, mert az iráni nukleáris tevékenységnek a korábbinál sokkal kiterjedtebb ellenőrzését teszi lehetővé. Kerry ezzel Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, miszerint Genfben “rossz megállapodás” született.

“Semmi sem a bizalmon alapul (a megállapodásban). Ez nem bizalmi kérdés. Ez az ellenőrzés és beható vizsgálat kérdése” – nyilatkozott Kerry a CNN-nek a megállapodásról, amely befagyasztja az iráni atomprogramot és annak egyes elemeit visszafejleszti.

“Ez a tárgyalás nem a fantázia vagy az eszmények művészete. Ez a lehetséges dolgok művészete” – mondta az amerikai külügyminiszter az ABC-nek az alkut ért bírálatokkal kapcsolatban.
Rámutatott, hogy a megállapodás alternatívája az lett volna, hogy Irán tovább haladhatott volna nukleáris programjának megvalósításával. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja Teherán atomfegyverhez jutásának megakadályozása, csakúgy, mint Izraelnek.

Az amerikai kormány a megállapodás megőrzése érdekében arra próbálja meg rávenni a kongresszust, hogy az tartózkodjék az újabb Irán elleni szankciók elfogadásától. Noha a genfi megegyezést számos bírálat érte törvényhozásban mind republikánus, mind demokrata politikusok részéről – különösen azok fejezték ki nemtetszésüket, akik szoros kapcsolatokat ápolnak Izraellel – az első reagálások többségéből úgy tűnik, hogy az elkövetkező hat hónap alatt a washingtoni Capitoliumon nem fogadnak el újabb azonnali érvényű gazdasági büntetőintézkedéseket. Ám arra az esetre, ha Irán megsértené az alkut, a büntetőintézkedések példátlan szigorítását helyezték kilátásba.

Dianne Feinstien, a szenátus hírszerzési és Carl Levin, a felsőház katonai bizottságának demokrata elnöke a megállapodást támogató nyilatkozatokat adott, amelyekből azonban nem hiányzott a fenyegetés, hogy szerződésszegés esetén a jelenleginél komolyabb szankciók lépnek majd életbe.

Saxby Chambliss republikánus szenátor, a hírszerzési bizottság rangidős republikánus tagja úgy fogalmazott, hogy a kongresszusnak újabb, de halasztott érvényű szankciókat kell elfogadnia. Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke szintén amellett érvelt, hogy a törvényhozás fogadjon ugyan el gazdasági büntetőintézkedéseket, de azok álljanak tartalékban arra az esetre, ha Irán megsértené az egyezséget.

Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a szankciók szigorítását követelte, ám John Boehner, a szövetségi alsóház elnöke azt közölte: a megállapodást “egészséges kétkedéssel” kell fogadni és fenn kell tartani a Teherán ellen már életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedéseket, de újabbak bevezetését nem javasolta.

Júniusban a szövetségi képviselőház 435 tagja közül 400 szavazott az Irán elleni szankciók súlyosbítása mellett, amelyek értelmében teljes egészében feketelistára helyeznék az iszlám köztársaság autóiparát. A szenátus a héten határozott arról, hogy decemberben szavaz majd a lehetséges szigorításokról. A kongresszus két háza ezután kezdheti meg a két törvénytervezet harmonizálását.

A genfi megállapodás ugyanakkor enyhít néhány nemzetközi szankciókon, cserébe az iráni atomprogram felülvizsgálatára és szigorúbb nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó engedményekért.

MTI