„A teremtett világ rendjének alapja és záloga a társadalom, az egyén erkölcsi rendje” – II. János Pál pápa
Előzmények
Az előző összefoglalónkat itt olvashatják, melyből többek között kiderült az is, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél elérésében több országnak egy ideig szüksége lehet az atomenergiára, illetve egy ideig a földgázra. A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.
Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei
Kamuzöldség, álzöldség, greenwashing
Matus Tibor a Magyar7 hetilapban megjelent írását szemlézi a Mandiner, amelyben az alábbiakról olvashatunk. Komoly irodalma van immár a greenwashingnak, amit szó szerint „zöldre mosásnak” fordíthatunk. Az eredete a whitewashingból, azaz a meszelésből ered, amivel ugye még egy istállót is tisztára mázolhatunk. A lényege, amikor a vállalatok igyekeznek elrejteni a környezetre gyakorolt káros hatásukat, egyszersmind a vásárlókat elkábítják, becsapják. Jó volna megtalálni a szó igazi magyar megfelelőjét.
Ma már a vállalatok között szinte korparancs, hogy valamiképp zöldnek mutatkozzanak. A fenntarthatóság jól mutat a marketingben. Ki kell használni a környezetbarát termékek iránti növekvő keresletet, elhitetve, hogy ezek természetesebbek, egészségesebbek, vegyszermentesek, újrahasznosíthatóak vagy kevésbé pazarolják a természeti erőforrásokat. Ott a póló, ami etikus pamutból készült, vagy az e-autó, ami nem szennyezi a környezetet.
Persze már az is előrelépés, hogy a vállalatok legalább a szlogenjeik terén fontosnak tartják a zöld eszmeiséget. Vagy inkább a zöldséget, esetleg álzöldséget?
A greenwashing kifejezést még az 1980-as években ötlötte ki Jay Westervelt amerikai környezetvédő, aki felfigyelt egy szállodában azokra a táblákra, amelyek arra kérték a vendégeket, hogy a „környezet megóvása érdekében” ne csak egyszer használják a törölközőiket. Westervelt viszont látta azt az irdatlan pazarlást, amivel a szálloda minden szegletében találkozott. Így arra jutott, hogy a szálloda egyszerűen a költségeit próbálta csökkenteni azzal, hogy ne kelljen annyi törölközőt mosnia. Persze ezt a költségcsökkentő trükköt környezetbarát magatartásként próbálta bevetni.
Mostanában viszont a greenwashingot arra is használják, amikor a vállalat vagy a politika megpróbálja a nyilvánvalóan környezetszennyező tevékenységét elrejteni egy jól propagálható zöld program mögé. Persze az ilyen „kamu zöldségek” igencsak átlátszóak, könnyen lebuknak az elkövetőik. Mindig kínos, amikor egy milliárdos, vagy egy nagy ország jövedelmének egy-két százalékát zöld programokra költi, miközben vagyona környezetszennyező tevékenységből származik.
Idén 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország
Idén 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország – jelentette be a pénzügyminiszter a Facebookra feltöltött videójában.
Varga Mihály hozzátette, a lépéssel rövid futamidejű devizakötvényeket vásároltak vissza, kedvezőbb kamatozású, hosszú futamidejű forrásra cserélve azokat. Kiemelte, ezzel csaknem 10 milliárd forintos megtakarítást ért el az ország, javult az államadósság futamideje és erősödött Magyarország pénzügyi stabilitása. „Magyarország tehát egy válság után is képes arra, hogy nemcsak határidőben, hanem még a lejárat előtt törlessze adósságát” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ennek is köszönhető, hogy Magyarország úgy zárhatja az idei évet, hogy mindhárom hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába sorolják.
Jövőre ismét 70 milliárdos a keretösszeg a Magyar Falu Programban
Jövőre ismét 70 milliárd forint forrásra lehet pályázni a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Gyopáros Alpár közölte: a pályázatokat várhatóan már 2022 első munkanapján kiírják, az elbírálás időtartamát pedig a korábbi 120 napról 90 napra csökkentik, hogy a pénz minél hamarabb eljuthasson a kistelepülésekhez.
Hozzátette: a rendelkezésre álló forrásokat a pályázati igények alapján akár több tízmilliárd forinttal kiegészítheti év közben a kormányzat. Elmondta, jövőre 14 fejlesztési témakörben pályázhatnak a program forrásaira az 5 ezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepülések.
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése programpontban polgármesteri hivatalként is működő faluházak fejlesztésére, közösségi terek fejlesztésére, kültéri közösségi terek, például színpadok vagy gépjármű tárolására alkalmas létesítmény építésére, felújítására, orvosi rendelők fejlesztésére, fogászati szék beszerzésére, óvodák és bölcsődék felújítására, korszerűsítésére kaphatnak támogatást az önkormányzatok.
Szintén lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre és közösségszervező bértámogatásra, egyházi közösségi terek fejlesztésére, egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatására, egyházi, illetve önkormányzati tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére, kommunális eszközök, a közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére, óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére.
Továbbá járdák, önkormányzati utak, hidak, kerékpárforgalmi létesítmények, vízelvezető rendszerek építésére, felújítására, szolgálati lakások felújítására, fejlesztésére, tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, iskolaépületek, tornatermek fejlesztésére is lehet pályázatokat benyújtani, illetve újra meghirdetik a Falusi Civil Alapot – sorolta a kormánybiztos.
Az egyházi intézmények fejlesztése esetében nem az önkormányzat, hanem az egyházközség a kedvezményezett – fűzte hozzá. Arról is beszámolt, hogy az elmúlt három évben már több mint 200 milliárd forintnyi forrást használhattak fel a kistelepülések a Magyar Falu Program keretében.
Ugyancsak a kistelepüléseken élőket segíti a falusi csok, amelyet indulása óta 27000 család vett igénybe 145 milliárd forint értékben. A falusi útalap felhasználása nyomán pedig 2019 óta 3000 kilométernyi mellékutat újítottak fel és jövőre további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg – mondta Gyopáros Alpár.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben
Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.
Szinay Attila elmondta, hogy a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programja zajlik Magyarországon. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére és támogatásával a Településfásítási Program keretében 2020 és 2022 között összesen 36 ezer darab sorfa elültetésére került sor mintegy 1350 településen, köztük Szerencsen is, ahol 15 magas kőris került most a földbe.
Az államtitkár hangsúlyozta, az Agrárminisztérium idén megduplázott keretösszeggel, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból indította el a program második ütemét a tízezer fő alatti települések számára. A pályázaton 19 megyéből, 887 település indult és a rendelkezésre álló 24 ezer sorfa gazdára is talált. Hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a zöldítésben, hiszen 84 igénylést nyújtottak be.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében 2030-ig évente legalább 10-10 facsemete elültetésére kerül sor minden megszületett gyermekek után. „Magyarország tehát nemcsak újabb terveket és stratégiákat készít a klímaváltozás elleni fellépésről, hanem konkrétan cselekszik is” – emelte ki.
Gazdasági újraindítás
A kormány a gazdaság újraindítása érdekében hozott intézkedéseit összegzi saját oldalán, hogy ezzel is segítse a járvány miatt kialakult helyzet normalizálását. A kormany.hu oldalon az alábbiakról olvashatunk.
Visszajár a befizetett adó a gyermeket nevelők számára
A magyar gazdaság sikeres újraindítása lehetővé teszi, hogy a gyermeket nevelő szülőknek visszaadja a kormány az idén befizetett jövedelemadójukat, az átlagbér adószintjéig. Az adóvisszatérítés történelmi jelentőségű lépés, soha egyetlen kormány sem hagyott még ilyen nagy összeget a családoknál.
A visszatérítés minden gyermeket nevelő szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult, a várandós nők és házastársuk, valamint a rokkantsági járadékban részesülők is kérhetik a visszatérítést. Ha a családban mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, mindketten visszakapják a személyi jövedelemadójukat. Ugyanez vonatkozik az élettársi kapcsolatban élőkre is, ha van közös gyermekük és őt közösen nevelik. Az elvált szülők közül annak jár a családi adóvisszatérítés, aki a családi pótlékra jogosult. Így a gyermeküket egyedül nevelő elvált szülők mellett azoknak az elvált szülőknek is jár a visszatérítés, akik a saját háztartásukban felváltva gondozva nevelik a gyermeket, és emiatt a családi pótlékot 50-50 százalékos összegben kapják.
A gyermekek esetében nem a 18. életév betöltése számít; amíg a gyermek középiskolában tanul, annak a tanévnek az utolsó napjáig jár vissza az adó a szülőnek, amelyben a gyerek 20 éves lesz. Ha a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor a korhatár még magasabb, 23 év. Az adóvisszatérítést a vállalkozók is megkapják, ha gyermeket nevelnek. A jogosultak körébe beletartoznak az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, az ingatlan-bérbeadók, a katás és az ekhós adózók is. A katás vállalkozók 2021-es tételes adójuk negyedét, az ekhós adózók a befizetett 15 százalékos adójuk kétharmadát kaphatják vissza.
A visszafizetendő összeg a 2021-ben ténylegesen megfizetett személyi jövedelemadó összege, de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adószintje. Az érintettek többségének semmit nem kell tennie, 2022. február 15-ig az adóhatóság automatikusan kiutalja a nekik járó összeget.
A nemzeti konzultáció válaszadóinak túlnyomó többsége, 95 százaléka támogatta a gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítését. Az intézkedés mintegy 1,9 millió szülőt érint. A családi adóvisszatérítés feltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén elérje az 5,5 százalékot. Ez előreláthatólag teljesülni fog, sőt, akár a 7 százalékot is elérheti a növekedés. Ez a siker teszi lehetővé, hogy a családi adóvisszatérítéssel folytassa a kormány a családok megerősítését.
Hitelmoratórium: meghosszabbítva
A kormány döntése értelmében idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a 2020 tavaszán bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot. A hosszabbítást kérhetik a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, a vállalkozások esetében pedig azok, amelyek árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.
Aki hosszabbítani szeretne, annak külön nyilatkoznia kell a bankjánál. Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen kellő ideje nyilatkozni a bennmaradásról, a moratóriumot meghosszabbítjuk 2021. október 31-ig mindenki részére, változatlan formában. Aki tehát továbbra is szeretne élni a hitelmoratórium lehetőségével, annak még októberben jelentkeznie kell a bankjánál.
A cél, hogy a gazdaság újraindítása közben a rászorulók részére továbbra is megőrizze a kormány ezt a védőhálót. Ugyanakkor annak, akinek már van lehetősége a törlesztőrészletek fizetésének folytatására, érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdését.
A moratórium a lakosság és a vállalkozások hiteleire vonatkozik, az adósok tőke-, és kamatfizetési kötelezettségére is kiterjed. A fizetési moratórium alatt nem teljesített kamat összegével sem a moratórium ideje alatt, sem annak lejártát követően nem szabad növelni a tőketartozást. A moratórium lejárta után az eredeti törlesztőrészlet nagysága sem növekedhet, a hitel futamidejét ezért úgy kell meghosszabbítani, hogy a hátralévő futamidőben megfizetésre kerüljön a halasztott kamat is.
A 2008-2009-es gazdasági összeomlás után megtapasztalhatta Magyarország, milyen következményekkel jár egy hitelválság. Azért vezette be a kormány a moratóriumot, hogy hasonló eset semmiképpen ne következhessen be. A lehetőséggel 2020 márciusa óta lehet élni, amely valós segítséget jelentett a háztartásoknak és a vállalkozásoknak is. Tavaly augusztusban a moratóriumra jogosult 2,7 millió lakossági hitel 59%-ánál éltek a lehetőséggel, vagyis 1,6 millióan választották a törlesztés felfüggesztését. Az 1 millió moratóriumra jogosult vállalkozásnak pedig majdnem a fele vette igénybe a segítséget.
A nemzeti konzultációban a magyar emberek világos választ adtak: a válaszadók 91 százaléka támogatta a másfél éve bevezetett és azóta többször meghosszabbított hitelmoratórium folytatását a rászorulók részére, amely valós segítséget nyújtott a járvány idején a munkahelyek és a családok életszínvonalának megvédésében. A visszaérkezett 1 millió 423 ezer válasz a kormányt döntésekre kötelezi, a legelső ilyen döntés volt a hitelmoratórium továbbvitele.
Adómentesség a 25 év alatti fiatalok számára
Segítve a fiatalok önálló életkezdését, bővíti a kormány a nekik szóló támogatások körét a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként, ezér 2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, ez 22 százalékos pluszt jelent majd a számukra a jövedelmükben. 280 ezer dolgozó fiatal számára évente mintegy félmillió forint többletbevételről beszélünk.
Az adókedvezmény a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető. Ez 2021 júliusában 433 700 forint volt. A kedvezményt automatikusan érvényesítik, s a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket. Azokat a fiatalokat is érinti az adómentesség, akik diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben átlagosan havonta nyolcvan órát dolgozva 96 ezer forintot vihetnek haza, ami 14 ezer forinttal több, mint amit az adómentesség bevezetése előtt kaptak kézhez.
Emellett az első házasok adókedvezménye is érvényesíthető: ha a fiatalok 25 éves koruk előtt kötnek házasságot, a házassági adókedvezményt 25 éves koruk után vehetik igénybe. A fiatalok szja-mentessége világszerte egyedülálló, rajtunk kívül csak Lengyelország alkalmazza. Az intézkedéssel nő a családalapítás előtt álló fiatalok anyagi mozgástere és a munkavállalási esélyeik is.
200 ezer forintra emelik a minimálbért
Jövőre rendkívüli, 20 százalékos minimálbér-béremelést hajt végre a kormány. Ennek köszönhetően 2022. január 1-től magasabb lesz a minimálbér, mint 2010-ben az átlagbér volt.
A bérek 11 éve folyamatosan emelkednek Magyarországon. 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege is. Míg 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2021. január elsejétől már 167 400 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 219 000 forintra emelkedett az elmúlt 11 évben. A béremeléseket a munkaadókat terhelő adók folyamatos csökkentésével segítettük.
A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Több tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma képviselői megegyezésre jutottak, ennek értelmében 2022. január 1-től a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik.
Ez a folyamat a többi bért és az egyes családi juttatásokat is felfelé tolja. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. A gyed maximális összege eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz.
Az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje. Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között – a 200 ezres minimálbér elérésével – mintegy 100 százalékkal nő. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a V4 országok között pedig a legnagyobb.
A kormány célja, írják oldalukon, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók és a magyar családok, a hazai bérszínvonal növekedése pedig tovább folytatódjon, zárul a tájékoztató.
Sokkal kedvezőbbé válnak a mikro- és kisvállalkozások adószabályai
Sokkal kedvezőbbé válnak jövőre az átalányadózás szabályai, így például kétmillió forintos bevételig az átalányadózó mentesül az adófizetés alól – mondta Izer Norbert az MTI-nek.
A közép-európai országok adják az uniós gazdasági növekedés húzóerejét
Az Európai Unió öt leggyorsabban növekvő gazdaságából hármat a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagországai adnak – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a KEK kormányfői találkozója után a montenegrói Budvában.
Teljes a flotta – a Magyar Honvédség átvette a huszadik új forgószárnyast
Átadták a Magyar Honvédség képviselőinek a huszadik H145M helikoptert a cég donauwörthi gyárában, december 2-án. Ezzel egy fontos szakasza záródott le a hazai modern katonai forgószárnyas-képesség fejlesztésének.
Vállalkozások munkaerő támogatása program
December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban – emlékeztetett Bodó Sándor. A kiterjesztés mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre.
Decembertől az alacsony iskolázottságú és a szakképzett fiatal álláskeresők után a hátrányos helyzetűek is jelentős munkahelyteremtő támogatásban részesülhetnek. Az állami hozzájárulás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalt szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka. Az első kilencven napban a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit térítik meg. A folytatásban fél éven át igényelhető a Vállalkozások munkaerő támogatása is, ami akár havi 100 ezer forintot jelenthet a foglalkoztatónak.
A támogatás a program kiterjesztésével a 25-30 év közötti pályakezdők, az 50 év felettiek, a közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépettek és a tartósan regisztrált álláskeresők után is járhat. A kibővített körbe tartoznak azok is, akik gyermekgondozást vagy hozzátartozójuk ápolását követően állnának munkába. A részletes dokumentáció már elérhető a www.munka.hu oldalon.
Bodó Sándor hozzátette: „A regisztrált álláskeresők száma a járványhelyzet okozta megugrás után 242 ezer fő közelébe csökkent Magyarországon. E mutató az elmúlt harminc évben csak 2019 végén állt a jelenleginél alacsonyabban. A baloldali kormányok utolsó teljes évében pedig több mint 600 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A Vállalkozások munkaerő támogatása a teljes foglalkoztatás elérése érdekében könnyíti meg az elhelyezkedést. A legfrissebb adat szerint több mint 29 ezer újonnan felvett munkavállalójuk után összesen közel 16 milliárd forintot ítéltek meg eddig a munkaadóknak.”
Százmilliárdokat kapnak az idősek
Négy hónap leforgása alatt három jogcímen is extra összeg jár a nyugdíjasoknak, a két és fél millió érintetthez összességében több mint hatszázmilliárd forint érkezik. A prémiumot és a kiegészítő emelést már folyósította az állam, a 13. havi nyugdíj februárban lesz esedékes.
Tíz év alatt negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke
Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál.
Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja
Nébih: szalmonellás csípős snacket hívott vissza a Tesco
Szalmonellaszennyezettség miatt a Tesco-Global Zrt. visszahívta és kivonta a forgalomból a “TS snack csípős 100 g” terméket. Tovább
Csődbe ment a Mozart-golyók gyártója
Egy édes történet ért véget: az ikonikus édességet gyártó nagyvállalat, a Salzburg Schokolade fizetésképtelenséget jelentett. Az üzemet 1897-ben alapították Salzburgban. Tovább
Mínuszban zárta a pénteki kereskedést a BÉT
A Budapesti Értéktőzsde pénteken a nemzetközi folyamatokat követte, az európai és a tengerentúli piacok egyaránt estek. Tovább
Az OTP Bank Románia elemzői 7,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak
Az alacsony átoltottsági ráta és a szigorú intézkedések elhalasztása miatt ősszel Románia intenzív negyedik járványhullámon ment keresztül, ami negatívan befolyásolja az utolsó negyedév növekedési ütemét. Tovább
Az OECD erős gazdasági növekedést vár Magyarországon
A magyar gazdaság növekedésének motorja a beruházások és a fogyasztás lehet, amit tovább támogathat a munkanélküliség folyamatos csökkenése. Tovább
Devizapiac – Minimális forintmozgás reggel
A kedd esti jegyzésekhez képest minimálisan erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel. Tovább
Nőtt az orosz feldolgozóipar teljesítménye novemberben
A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet szerdán azt közölte, hogy az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az októberi 51,6 pontról novemberben 51,7 pontra emelkedett, május óta a legmagasabb szintre. Tovább
Kisebb eladási hullám volt a magyar tőzsdén
A nemzetközi piacokat egyértelműen a koronavírus-járvány omikron variánsával kapcsolatos hírek mozgatták, és ez érvényesült a budapesti tőzsdén is. Tovább
Erősödött a forint a jegybanki kamatdöntésre
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentése indoklásában leszögezte, hogy elsődleges célja az árstabilitás biztosítása. Tovább
Növelte árbevételét a harmadik negyedévben a DH Csoport
A Duna House (DH) csoport konszolidált árbevétele 2021. harmadik negyedévében 3,8 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest 72 százalékos növekedés. Tovább
Ha tetszett a tudósítás, kérjük, támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon
