Tavaszi előadásaimon mindig nagy lelkesedéssel beszélek a hallgatóságnak a kikelet hozta salátanövényekről: a zsenge növényekről, amelyek ott növekednek a kertben, amelyeket undok gyomnövényeknek bélyegzünk. A kerti munkák során nem győzzük irtani, tépni őket. Holott jók salátába, zöldturmixba, tésztába sütve – csak fel kellene ismernünk, megtanulnunk, melyik, mire jó.
Kedves barátnőm ismeri a pitypangot, és amióta nyugdíjba ment, minden szabad idejét a pitypangok elűzésének szentelni. Ahelyett, hogy zsenge, alig zöld leveleit salátába tépné, virágaiból szirupot főzne, késő ősszel gyökerét kiásva szárítaná teának – inkább napestig ül a kissámlin, és tűzzel-vassal, szúró- és vágóeszközökkel irtja a pázsitból. Persze, aztán a pitypang innen-onnan, újra előbukkan, mint a huncut gyerek a bújócskánál. Ő nem tágít, már sok éve vív ádáz harcot vele.
Egyik szomszédom hetek óta szomorúan őgyeleg a kertjében: előbb százszorszép-szőnyeg borította, majd a kerekrepkény bíbor virágai festették lilára. A borbolyabokrok környékén puha mohaszőnyeg, másutt meg pitypangos lóhere… ő pázsitot szeretne, amin ugrálhatnak az unokái… bánatosan lépked olykor a permetezővel, és valami gyomirtóval itatja a növényeket… ki tudja, milyen szer van a puttonyában, mert a pitypang egyre szebben virul, napok óta csupa sárga a szomszéd kertje. Nálunk, ahol kaszálunk, szép zöld, apró kis virágokkal pettyegetve. Lehet benne rohangálni, bogarat keresni, vidáman… hancúrozik benne az aprónép.
A másik szomszédom is naphosszat szedegeti a pitypangot, kicsit szégyenkezve referált nekem a kerítésen át: gyermekláncfű-véleményemet ismerve csupán mentegetőzött, hogy olyan rendes füvet szeretne, ami zöld, hiszen az volt itt, és nem is került kevés pénzbe… Amott nemrég doktor barátom térdelt a pázsitja előtt, nem imádkozva, hanem abbéli szomorúságában, hogy a bőven adagolt „lomtrágya”, amit a dédelgetett pázsitjára szórt, egyszerűen leperzselte a zöldet. Csak szórta, hogy legyen minél zöldebb, majd jön az eső, és belemossa – de nem mosta. A nap égette.
Miközben az aprónéppel a virágokat meg a pillangókat csodáltuk, eszembe jutott, mekkora környezeti ártalom az, hogy rendezett kertet szeretne mindenki maga körül! Bizony, amikor elhordatjuk a földet, és gyepszőnyeget terítünk le, vagy nagy munkával gyepesítünk: gyomirtás, vetés, öntözés – öntözőrendszer kiépítése, és a többi, majd ezek fenntartása – gondolunk-e arra, ez mekkora környezeti ártalom? Aztán a rendszeres öntözés, a nyírás – árammal, benzinnel, majdnem mindegy, energiát fogyaszt, levegőt szennyez és zajt kelt. (Igen, az elektromos fűnyíró is szennyezi a levegőt, kedves fejet csóválók, mert az erőmű is szennyez – csak erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni akkor, amikor pl. az elektromos autóról is beszélünk…). Legyen minél szebb a pázsit, a sok víz és nyírás mellé kell a növénytáp, amitől zöldebb lesz, és még sűrűbben kell nyírni – és akkor meg még több táp kell… És nem vesszük tudomásul, hogy a mi kis országunk nem a zöld gyep otthona. Csak nagy küzdelmek és erőfeszítések árán tudjuk fenntartani – de úgy meg minek?! Ha csak a gond, a munka van vele, és igazán sose lesz olyan harsogó, beleharapnivalóan zöld…
Kedves öcsém néhány éve megelégelte a kerttel való nyüglődést. Praktikus ember lévén, megvizsgálta a kert zöld színű részét: ahol a legzöldebb volt, abból a növényből szedett egy pár szálat, elbaktatott a boltba, és azt mondta: adjanak ilyen magot. Elszórta, és azóta gyönyörű zöld a kertje, alig nyírja, nem locsolja, vörösherével vetette be. Igaz, nem fű, de zöld, és alig van vele gond.
Mindenkinek mást és mást jelent a rendezett környezet, a szép kert fogalma, de bele kellene gondolni olykor abba is, hogy a környezetünknek kedvünkre való alakításával nem tesszük-e ki indokolatlanul nagy terhelésnek a földet, a kertet, ártva önmagunknak és jövőnknek is? Talán érdemes leülni néhány percre, és ebből a szempontból is átgondolni a kertet, a kerttel kapcsolatos elvárásainkat, kívánságainkat – földünk védelmében és saját magunk öröméért.
Továbbgondoláshoz szívből ajánlom Krumpach Erzsébet: „A bőség kertje” című könyvét, amely megvásárolható a Rózsakunyhó Webáruházban: www.rozsakunyho.hu
