Ukrajnában a kistérségek önkéntes megalakulásának végső határideje 2020 februárja. Ezt követően, amennyiben nem lesz más lehetőség a törvény erejével hozzák létre a hromadákat – tájékoztatott Alena Babak.
A területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy a lehető leghosszabb ideig meg kívánják adni az önkéntes egyesülés lehetőségét, ám „hogy az embereknek ne kelljen még száz évig szegénységben, orvosi rendelő, iskola, stb. nélkül élniük, a törvény kínálta mechanizmussal segítünk nekik”.
A miniszter adatai szerint jelenleg még mintegy 6000 település nem döntött az új közigazgatási struktúra kérdésében – áll a korrespondent.net hírében.
Korábbi hír szerint a Nép Szolgája parlamenti frakciója alkotmánymódosító indítványt terjeszt be, mely lényegesen megváltoztatná az ország territoriális berendezkedését. A parlamenti többséget alkotó párt a közigazgatás három szintjét javasolja: kistérségek, körzetek, régiók.
A kistérségek (hromadák) lennének a bázis területi egységek.
A körzetek képeznék a szubregionális szintet, melyek lényegében négy jelenlegi járást foglalnának magukba. A mostani járási önkormányzatok és közigazgatások megszűnnének. A körzetek élére prefektusok kerülnének, akiket a Miniszteri Kabinet javaslata alapján az elnök nevezne ki.
A régió megfelelne a jelenlegi megyéknek.
Ez a területi felosztás – mint azt dr. Tóth Mihály alkotmányjogász kifejtette – hátrányos a magyarság szempontjából. Kárpátalján (a leendő régióban) négy körzetet hoznának létre, így, míg korábban a Beregszászi járásban a magyarság a lakosság többségét, a Nagyszőlősi, az Ungvári és a Munkácsi járásban pedig jelentős hányadát alkotta, az új struktúrában arányuk jelentősen csökkenne.
